Fotó: Facebook/Diana Iovanovici Șoșoacă- Oficial
Az orosz katonai hírszerzés állhat Diana Şoşoacă szenátor azon törvénytervezete mögött, amelyben az Ukrajnával kötött barátsági szerződés felmondását és a két világháború között román fennhatóság alatt álló ukrajnai területek Romániához csatolását kezdeményezi – állítja a Robert Lansing Intézet.
2023. március 27., 14:492023. március 27., 14:49
Az amerikai székhelyű, nemzetközi kutatásokkal foglalkozó, magát ideológiai és pártkötődésektől mentes entitásként meghatározó, egy korábbi amerikai külügyminiszter nevét viselő intézet szerint a román szenátor által benyújtott törvénytervezet valójában az orosz katonai hírszerzés, a GRU művelete.
Az elemzés rámutat: a román szenátor akciója hasonlóságokat mutat az orosz külügyi hírszerzés (SZVR) azon műveletével, amely során azt próbálta elhinteni, hogy Lengyelország Ukrajnához tartozó területek elfoglalására készül.
A dokumentum szerint Şoşoacă indoklása, amelyben „a nemzeti egységhez való természetes és legitim jog” a Kreml retorikáját idézi, amellyel az Ukrajnával szembeni területi követeléseit próbálja alátámasztani.
Emellett azt is megemlíti, hogy Şoşoacă minden felhatalmazás nélkül jelen volt az orosz nagykövetségen, ahol a Románia által a háború kapcsán elfoglalt álláspontról volt szó.
Azt is felsorolja, hogy a Szputnyik orosz portál méltatóan ír Şoşoacáról, mint ahogy azt is, hogy NATO- és EU-ellenes, illetve oltásellenes megnyilvánulásai is voltak.
A szenátos ugyanakkor tagadja a vádakat. Állítása szerint fogalma sincs, mi az a GRU, és semmilyen kapcsolatban nem áll Oroszországgal. „De a Robert Lansing Intézetben dolgozó emberek névsorát elnézve láttam, hogy néhány volt nyugati hírszerző ügynök is van ott.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges AUR listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă Észak-Bukovina, Herța, Budzsák (Cahul, Bolgrad, Ismail) és a Kígyó-sziget mellett a Román fennhatóság alatt sohasem álló máramarosi területeket is Romániához csatolná, amelyek jelenleg Kárpátaljához tartoznak.
Emiatt az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nikolenko pénteken bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be Şoşoacă ellen, akit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek.
A szenátor erre reagálva „alattomos támadásnak” minősítette a bejelentést, amely szerint annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna visszaéléseket elkövető fasiszta állam.
Meglátása szerint Ukrajna vele is úgy bánik, mint az ukrajnai román kisebbséggel, amelyet szintén nemzetbiztonsági kockázatnak tekint, ezért „szisztematikusan és programszerűen megpróbálják felszámolni egy etnikai tisztogatási és erőszakos ukránosítási folyamat során, ami a náci Németországot idézi”.
Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!