Fotó: Facebook/Diana Iovanovici Șoșoacă- Oficial
Az orosz katonai hírszerzés állhat Diana Şoşoacă szenátor azon törvénytervezete mögött, amelyben az Ukrajnával kötött barátsági szerződés felmondását és a két világháború között román fennhatóság alatt álló ukrajnai területek Romániához csatolását kezdeményezi – állítja a Robert Lansing Intézet.
2023. március 27., 14:492023. március 27., 14:49
Az amerikai székhelyű, nemzetközi kutatásokkal foglalkozó, magát ideológiai és pártkötődésektől mentes entitásként meghatározó, egy korábbi amerikai külügyminiszter nevét viselő intézet szerint a román szenátor által benyújtott törvénytervezet valójában az orosz katonai hírszerzés, a GRU művelete.
Az elemzés rámutat: a román szenátor akciója hasonlóságokat mutat az orosz külügyi hírszerzés (SZVR) azon műveletével, amely során azt próbálta elhinteni, hogy Lengyelország Ukrajnához tartozó területek elfoglalására készül.
A dokumentum szerint Şoşoacă indoklása, amelyben „a nemzeti egységhez való természetes és legitim jog” a Kreml retorikáját idézi, amellyel az Ukrajnával szembeni területi követeléseit próbálja alátámasztani.
Emellett azt is megemlíti, hogy Şoşoacă minden felhatalmazás nélkül jelen volt az orosz nagykövetségen, ahol a Románia által a háború kapcsán elfoglalt álláspontról volt szó.
Azt is felsorolja, hogy a Szputnyik orosz portál méltatóan ír Şoşoacáról, mint ahogy azt is, hogy NATO- és EU-ellenes, illetve oltásellenes megnyilvánulásai is voltak.
A szenátos ugyanakkor tagadja a vádakat. Állítása szerint fogalma sincs, mi az a GRU, és semmilyen kapcsolatban nem áll Oroszországgal. „De a Robert Lansing Intézetben dolgozó emberek névsorát elnézve láttam, hogy néhány volt nyugati hírszerző ügynök is van ott.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges AUR listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă Észak-Bukovina, Herța, Budzsák (Cahul, Bolgrad, Ismail) és a Kígyó-sziget mellett a Román fennhatóság alatt sohasem álló máramarosi területeket is Romániához csatolná, amelyek jelenleg Kárpátaljához tartoznak.
Emiatt az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nikolenko pénteken bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be Şoşoacă ellen, akit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek.
A szenátor erre reagálva „alattomos támadásnak” minősítette a bejelentést, amely szerint annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna visszaéléseket elkövető fasiszta állam.
Meglátása szerint Ukrajna vele is úgy bánik, mint az ukrajnai román kisebbséggel, amelyet szintén nemzetbiztonsági kockázatnak tekint, ezért „szisztematikusan és programszerűen megpróbálják felszámolni egy etnikai tisztogatási és erőszakos ukránosítási folyamat során, ami a náci Németországot idézi”.
Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!