Fotó: Facebook/Diana Iovanovici Șoșoacă- Oficial
Az orosz katonai hírszerzés állhat Diana Şoşoacă szenátor azon törvénytervezete mögött, amelyben az Ukrajnával kötött barátsági szerződés felmondását és a két világháború között román fennhatóság alatt álló ukrajnai területek Romániához csatolását kezdeményezi – állítja a Robert Lansing Intézet.
2023. március 27., 14:492023. március 27., 14:49
Az amerikai székhelyű, nemzetközi kutatásokkal foglalkozó, magát ideológiai és pártkötődésektől mentes entitásként meghatározó, egy korábbi amerikai külügyminiszter nevét viselő intézet szerint a román szenátor által benyújtott törvénytervezet valójában az orosz katonai hírszerzés, a GRU művelete.
Az elemzés rámutat: a román szenátor akciója hasonlóságokat mutat az orosz külügyi hírszerzés (SZVR) azon műveletével, amely során azt próbálta elhinteni, hogy Lengyelország Ukrajnához tartozó területek elfoglalására készül.
A dokumentum szerint Şoşoacă indoklása, amelyben „a nemzeti egységhez való természetes és legitim jog” a Kreml retorikáját idézi, amellyel az Ukrajnával szembeni területi követeléseit próbálja alátámasztani.
Emellett azt is megemlíti, hogy Şoşoacă minden felhatalmazás nélkül jelen volt az orosz nagykövetségen, ahol a Románia által a háború kapcsán elfoglalt álláspontról volt szó.
Azt is felsorolja, hogy a Szputnyik orosz portál méltatóan ír Şoşoacáról, mint ahogy azt is, hogy NATO- és EU-ellenes, illetve oltásellenes megnyilvánulásai is voltak.
A szenátos ugyanakkor tagadja a vádakat. Állítása szerint fogalma sincs, mi az a GRU, és semmilyen kapcsolatban nem áll Oroszországgal. „De a Robert Lansing Intézetben dolgozó emberek névsorát elnézve láttam, hogy néhány volt nyugati hírszerző ügynök is van ott.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges AUR listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă Észak-Bukovina, Herța, Budzsák (Cahul, Bolgrad, Ismail) és a Kígyó-sziget mellett a Román fennhatóság alatt sohasem álló máramarosi területeket is Romániához csatolná, amelyek jelenleg Kárpátaljához tartoznak.
Emiatt az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nikolenko pénteken bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be Şoşoacă ellen, akit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek.
A szenátor erre reagálva „alattomos támadásnak” minősítette a bejelentést, amely szerint annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna visszaéléseket elkövető fasiszta állam.
Meglátása szerint Ukrajna vele is úgy bánik, mint az ukrajnai román kisebbséggel, amelyet szintén nemzetbiztonsági kockázatnak tekint, ezért „szisztematikusan és programszerűen megpróbálják felszámolni egy etnikai tisztogatási és erőszakos ukránosítási folyamat során, ami a náci Németországot idézi”.
Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
Victor Ponta hétfőn kijelentette, hogy államfővé választása esetén leállítja az ukrán gabonaexportot a romániai fekete-tengeri kikötőkön keresztül, hogy megvédje a helyi gazdákat – jelentette a Reuters hírügynökség.
Az idei próbaérettségin részt vett végzős diákok 66,84 százaléka (67 793 tanuló) kapott 5-öst vagy annál nagyobb jegyet román nyelv és irodalomból – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Kiverte a biztosítékot Kelmen Hunor RMDSZ-elnöknél a Marcel Ciolacu miniszterelnök által a kétoldalú kérdésekben a Trump-adminisztrációval folytatandó tárgyalásokkal megbízott Dragoș Sprânceană ügye.
Megerősítette a Marcel Ciolacu miniszterelnök által a washingtoni kormányzatnál való lobbizásra felkért különmegbízott, Dragoș Sprînceană, hogy semmilyen hivatalos minősége nincs, csupán „egyszerű állampolgárként” próbál Romániának segíteni.
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtanak be kedden a parlamentbe a kormánypártok – jelentette be hétfőn Crin Antonescu.
Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának éves ellenőrzési terve alapján 2025. április 7. és április 13. között Magyarországon és Romániában is fokozott ellenőrzést tartanak.
Hétfőtől ingyenessé vált a telekkönyvi kivonatok kiállítása; összesen 2152 ilyen iratot bocsátottak ki az első napon – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) hétfőn bejelentette, hogy belföldön 18 979 szavazókörzetet alakítanak ki a májusi elnökválasztásra.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jó ötlet, hogy Romániának legyen egy küldöttje az Egyesült Államokban, aki segíti a munkájában a washingtoni román nagykövetet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Dragoș Sprînceană csupán a saját véleményét hangoztatta, amikor arról beszélt: Washingtonnak nem kell figyelembe vennie a román illetékesek Ukrajna-párti nyilatkozatait, amíg az orzság élén csupán ügyvivő elnök áll.
szóljon hozzá!