Fotó: mapn.ro
Az ambiciózus katonai fejlesztési programok ellenére az előző évhez képest gyengültek Románia védelmi képességei, ám régiós összevetésben még így is meg tudta őrizni vezető szerepét – derül ki a Global Firepower szakportál elemzéséből.
2023. január 10., 15:362023. január 10., 15:36
2023. január 10., 15:432023. január 10., 15:43
A portál a világ 145 országának katonai erejét hasonlította össze különböző mutatók alapján, és a tavalyi 38-adik helyről Románia a 47-ikre csúszott le a listán.
A lista összeállításakor több mint hatvan adatot vesznek figyelembe, többek között a katonák számát és a korszerű haditechnikai eszközöket, a természeti erőforrásokat, az üzemanyag-tartalékokat, a fegyvergyártó kapacitást, a gazdasági erőt, a bruttó hazai terméket, valamint a közlekedési hálózatot és a logisztikai kapacitást.
Ezek alapján számítják ki az országindexet, amely annál jobb, minél alacsonyabb, ugyanis azt jelzi, hogy az érintett ország képes erőt felmutatni egy hagyományos katonai konfliktusban – az ideális, 0,0000-ás szintet viszont a portál szerint gyakorlatilag lehetetlen elérni.
Az élmezőnyben nem meglepő módon az Egyesült Államok áll az első, helyen, őt Oroszország, Kína, India és Nagy-Britannia követi.
Románia további 32 használt amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépet vásárol, ezúttal Norvégiától, az erről szóló törvénytervezetet csütörtökön fogadta el a bukaresti kormány – jelentette be Nicolae Ciucă román kormányfő.
Ha globális szinten vissza is esett, régiós összevetésben Románia még mindig őrzi vezető pozícióját. Bulgária az 59. (0,9757), Magyarország az 54. (0,8643), Szerbia az 58. (0,9571), Moldova pedig nagyon a lista végén kullog: 4,0861-es indexszel a 143.
A térségben Lengyelország számít még katonailag erősnek: a 20. helyre lépett előre, miután számos korszerű katonai eszközt szerzett be – például amerikai Abrams harckocsikat, dél-koreai önjáró lövegeket és harci repülőket, illetve török Bayraktar TB2 katonai drónokat.
Emellett az országban olyan akadémia nyílt, amelyen az Abrams harckocsik irányítására képzik ki a jelentkezőket.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon a napokban leadta a megrendelést a Raytheon Missiles & Defense fegyvergyártónak a Románia által megvásárolni szándékozott partvédelmi rakétarendszerek legyártására.
Ugyanakkor Romániában is zajlik a haderő felszerelésének megújítását célzó program.
Mint kiderült, Bukarest az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer iránt is érdeklődik, ugyanakkor nem született döntés Bayraktar TB2 drónok vásárlásáról, és a haditengerészet korvettjeinek beszerzése sem haladt előre, pedig már évek óta napirenden van.
Emellett a katonai helikopterek, harckocsik és tengeralattjárók beszerzése sem halad a megfelelő ütemben, és a fegyvergyárak kapacitása is korlátozott, holott szakértők szerint az ukrajnai háború miatt kiemelt fontosságú lenne, hogy felgyorsítsák a hadsereg eszközeinek korszerűsítését.
A fegyvergyárak kapcsán Florin Spătaru gazdasági miniszter múlt héten arról beszélt: növelni kívánják a lőszergyártó kapacitást, ehhez várhatóan német segítséget is igénybe vesznek. Ugyanakkor cáfolta azt, hogy Ukrajna számára készülnének szovjet típusú lőszereket gyártani, szerinte a saját célra és a szövetségesek számára gyártanak NATO-szabványú lőszereket.
Amúgy épp a napokban derült ki, hogy a haditengerészet új partvédelmi rakétaütegeinek ügye is sínre került, miután a tavaly aláírt kétoldalú megállapodás nyomán a washingtoni védelmi tárca leadta a megrendelést a gyártónak, amely várhatóan 2023-re szállítja le a rakétarendszereket.
Románia saját tartalékainak növelésére és más NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani, nem pedig Ukrajnának – jelentette ki Florin Spătaru román gazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Botrányt okozott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje, miután autistának nevezte ellenfelét, Nicușor Dant, akivel a vasárnapi második fordulóban csap össze az elnöki tisztségért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!