Fotó: RMDSZ
2023. november 29., 12:002023. november 29., 12:00
– Júniustól nem tagja az RMDSZ a kormánykoalíciónak. Akkor kitették a Szövetséget, mert azt mondták, jobb nélküle. Hogy látja, jobb ma a kormánynak az RMDSZ nélkül?
– Nem tudom, hogy a kormánynak jobb-e, de azt igen, hogy az RMDSZ-nek jobb ebben a kormányban nem reszt venni, hiszen rosszabbnál rosszabb döntéseket hoz.
Volt fejlesztési és közigazgatási miniszterként nehéz nekem ezt nézni.
Azt is tudom, hogy az RMDSZ egyensúlyt hozott a régi kormánykoalíció működésébe, most pedig semmiféle egyensúly nincs. Ezt ők maguk is elmondták, és emiatt van most sok feszültség a két párt között. Az RMDSZ szakmaiságot is jelentett ugyanakkor, és ez a szakmaiság hiányzik most. Mert mit látunk? Nincs konzultáció, gyors döntések vannak, majd amikor rájönnek, hogy negatív következménye van egy döntésnek, azonnal egymásra mutogatnak.
– Sok kritika éri a kormányzást. De mondana konkrétumokat is? Mit csinál rosszul a kormány?
– Leállította a bölcsődék építését, amit mi kezdeményeztünk azért, hogy segítséget nyújtsunk a családoknak és amellyel egyébként a gyermekvállalást is bátorítottuk volna. Ez a program a szívügyem volt, ezért fáj a legjobban! De sorolhatnám nagyon sokáig a problémákat kezdve onnan, hogy
A pénzügyminisztérium szakmaiatlan döntései deficitbe, adósságba sodorják Romániát. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az RMDSZ-nek kellett megakadályoznia azt, hogy ne legyenek kirúgások a kulturális intézményeknél, ne szüntessenek meg vagy olvasszanak egybe színházakat, könyvtárakat, iskolákat.
– Nézzünk kicsit előre is. Jövő évben négy választást tartanak Romániában, és már most megállapítható, hogy javában zajlik a kampány. Kormányzás nélkül is lehet tenni a közösségért?
– Amikor kormányon voltunk, 25,1 milliárd lejből fejlesztettük a településeket. És most csak az általam vezetett fejlesztési minisztérium keretéről beszélek. Nekünk most az önkormányzatokban és a parlamentben kell jól dolgozni és ütni az asztalt.
Egyik nap át akarják szervezni a magyarlakta településeket, hogy sehol ne legyünk többségben, másik nap úgy akarják átírni a törvényeket, hogy a magyar képviselet ne jusson be a parlamentbe. De nem siránkozunk, mert az a dolgunk, hogy szembemenjünk azokkal, akik azt állítják, hogy Erdélyt, Partiumot, a magyarlakta vidékeket és településeket nem kell fejleszteni, vagy azok nem is léteznek.
– 2024-nek mi az igazi tétje a magyarok számára?
– Nem önmagában a 2024-es év a tét. A tét, hogy mi lesz a 2024 utáni évtizedben. Mondok is egy példát. Közigazgatási átszervezésre és régiósításra készül Románia a választási év után. Amit most látunk a tervekből, hogy meg akarják szüntetni a településeket, azt akarják, hogy egy vidéken élő embernek több tíz kilométert kelljen megtennie azért, hogy olyan ügyeket intézzen, amelyekért ma a falu központjáig kell csak menni. Ha pedig átírjak a törvényeket úgy, ahogyan az Felvidéken megtörtént, és megakadályozzák a magyar képviselet parlamentbe jutását, akkor bizony komoly baj lesz. Egyrészt,
és így nem lesz, aki megvédje a magyar iskolákat a bezárástól, kulturális intézményeinket, szimbólumainkat. Ezért mondjuk azt, hogy a magyaroknak 2025 után is ott kell lenni minden intézményben, ahol róluk döntenek!
Fizetett tartalom
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
Látogatottsági adatok