Döntöttek. A védelmi tanács ülésén Iohannis bejelentette: már nem akar NATO-főtitkár lenni
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis román elnök kiszáll a NATO főtitkári tisztségéért zajló küzdelemből – ezt ő maga jelentette be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági ügyekben illetékes testület ugyanakkor jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.
2024. június 20., 14:472024. június 20., 14:47
2024. június 20., 16:132024. június 20., 16:13
A bukaresti elnöki hivatal közleménye szerint Iohannis elmondta: az elmúlt hétvégén tájékoztatta a NATO-szövetségeseket, hogy visszalép.
– olvasható a közleményben. A döntést azt követően hozta meg, hogy két végső támogatója, Magyarország és Szlovákia jelezte: Mark Rutte megválasztását támogatja.
Magyarország kész támogatni Mark Rutte távozó holland miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára – írta az X portálon Orbán Viktor miniszterelnök.
A leköszönő holland miniszterelnöknek Iohannis visszalépése után nem maradt kihívója, így biztos a megválasztása a távozó Jens Stoltenberg utódjaként.
A testület az ukrajnai helyzet romlásával, a civileket és energetikai infrastruktúrát érő „masszív orosz támadásokkal” indokolta a döntést. „Tekintettel az ukrajnai biztonsági helyzet jelentős romlására, amely a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra, különösen az energetikai infrastruktúra elleni folyamatos és tömeges orosz támadásoknak tudható be, valamint e helyzet regionális következményeire, beleértve Románia biztonságát is, a tanács tagjai a szövetségesekkel szoros együttműködésben úgy döntöttek, hogy egy Patriot-rendszert adományoznak Ukrajnának.
– áll a Cotroceni-palota közleményében. Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről; ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be.
A döntés „a román hatóságok alapos műszaki értékelésén alapult, és minden intézkedést megtettek annak érdekében, hogy kiküszöböljék a Románia számára esetlegesen kialakuló sebezhetőség kockázatát” – írták. Ugyanakkor folytatódnak a tárgyalások a szövetségesekkel, hogy Románia légvédelme tovább erősödjön. „Románia álláspontja egyértelmű és továbbra is az lesz, hogy a nemzetközi közösséggel együtt több dimenzióban támogatja Ukrajnát az önvédelemhez való legitim jogának érvényesítésében Oroszország törvénytelen és provokálatlan agressziójával szemben” – hangsúlyozta a közlemény.
Nem járul hozzá a bukaresti védelmi minisztérium, hogy Románia áradjon egy Patriot rakétavédelmi rendszert Ukrajnának – derül ki a tárca által készített jelentés kiszivárgott részleteiből.
Korábban Iohannis úgy nyilatkozott: Románia csak akkor ad át Patriotot Ukrajnának, ha cserében kap is érte valamit. Mint arról beszámoltunk, a román államfő washingtoni, Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai után beszélt arról, hogy a washingtoni és kijevi felkérés nyomán Románia fontolóra veszi egy Patriot-rendszer átadását, azonban fontos szempont, hogy Románia nem maradhat légvédelem nélkül.
– hangsúlyozta Iohannis. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte, az ügyet megvitatják a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT), de például Angel Tîlvăr védelmi miniszter ellenzi, hogy Románia lemondjon a rendszerről.
Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – aki korábban négycsillagos tábornokként a román hadsereg vezérkari főnöke volt – emlékeztetett: maga Klaus Iohannis is arról beszélt az Egyesült Államokban, hogy Ukrajna kérését a CSAT fogja majd elemezni. Szerinte „a műveleti helyzet alakulása” mellett attól is függ az egyik Patriot-rendszer átadása Ukrajnának, hogy mit kap ezért cserében Bukarest.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!