Fotó: gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pénteken bejelentette, hogy a kormány folytatja a Románia schengeni csatlakozásáért tett intézkedéseket, és fontolóra veszi, hogy Bulgáriától elkülönülten haladjon tovább ezen az úton.
2022. december 09., 16:492022. december 09., 16:49
2022. december 13., 11:542022. december 13., 11:54
Ciucă a Nemzeti Liberális Párt országos politikai bizottságának ülése előtt nyilatkozott erről a sajtónak. Mint elmondta, Klaus Iohannis elnökkel és Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével is megvitatta a kérdést, és egyöntetű a döntés, hogy folytatják az ország schengeni csatlakozásának irányába tett lépéseket. Tárgyalásokat folytatnak az európai intézményekkel, a cseh elnökséggel és az elnökséget átvenni készülő svéd féllel is, mondta a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy az államfő jövő héten kérhetné-e az Európai Tanácstól a kérdés újbóli megvitatását és azt, hogy hívják össze az EU Bel-és Igazságügyi Tanácsának rendkívüli ülését,
– írja az Agerpres.
Az újságírók azt is megkérdezték tőle, jó ötletnek tartaná-e, hogy Románia és Bulgária külön-külön haladjon tovább a schengeni csatlakozáshoz vezető úton. „Ezt a lépést fontolóra kell vennünk” – felelte a miniszterelnök.
„Ezt minden országnak egyénileg kell megoldania” – tette hozzá.
Bode: a Bel- és Igazságügyi Tanács legközelebbi ülésén ismét napirendre kerülhet csatlakozásunk
Románia schengeni térséghez való csatlakozása az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának következő, márciusra tervezett ülésének vagy bármely más rendkívüli ülésének a napirendjére kerülhet – jelentette ki pénteken Lucian Bode belügyminiszter.
A szabályok nagyon világosak: Románia schengeni csatlakozásáról kizárólag az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa dönthet. A Tanács legközelebb márciusban tartja rendes ülését, de addig is összehívhatnak egy rendkívüli ülést, amelyen az EB elnöksége napirendre tűzheti, szavazásra bocsáthatja Románia és Bulgária csatlakozásának ügyét – jelentette ki Bode a Nemzeti Liberális Párt országos politikai bizottságának ülése előtt.
Azt is elmondta, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki ülésén nem volt lehetőség különválasztani a szavazásnál Romániát Bulgáriától. Arra a kérdésre, hogy miért nem vetette fel ezt a forgatókönyvet, tudva, hogy Hollandia ellenzi Bulgária felvételét a térségbe, Bode így válaszolt: „azért, mert a döntés meghozatalához egyöntetű voksra lett volna szükség. Önök el tudják képzelni, hogy Bulgária megszavazta volna a Romániától való szétválást?”.
A minisztert az Európai Bírósághoz benyújtott fellebbezés lehetőségéről is kérdezték, amire Bode azt válaszolta, hogy egy ilyen eljárás nagyon elhúzódhat, de ha mégis e mellett döntenek, közölni fogják.
Évi tízmilliárd eurós veszteséget okoz a román gazdaságnak az, hogy az ország nem lehet tagja a schengeni térségnek – jelentette ki csütörtökön Florin Spătaru gazdasági miniszter.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
szóljon hozzá!