Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg hétfőn az alkotmánybíróság.
2017. február 27., 17:172017. február 27., 17:17
2017. február 27., 19:252017. február 27., 19:25
A taláros testületnél Călin Popescu-Tăriceanu, a kormánykoalícióban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke emelt óvást, arra hivatkozva, hogy az ügyészségi vizsgálat a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.
A DNA több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta: kimeríti a bűnpártolás fogalmát a – közben hatálytalanított – rendelet elfogadtatásának módja, és hétfőn átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a Tăriceanu-féle óvás hétfői megvitatása után újságíróknak elmondta, „megzavarta\" a kormány tevékenységét az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által a 13-as számú kormányrendelet ügyében folytatott vizsgálat. Dorneanu kifejtette, a DNA többek között azt vizsgálta a rendelet kapcsán, hogy teljesültek-e az elfogadásához szükséges előfeltételek, hogy indokolt volt-e sürgősségi hatállyal elfogadni, illetve hogy megvolt-e a törvénykezési tanács és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezése.
„Mindezeknek a kivizsgálása azonban nem a DNA, hanem az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A kivizsgálás ugyanakkor a törvényhozási folyamat alatt zajlott, miután a rendeletet már elküldték a parlamentnek, amelynek jogában állt azt jóváhagyni, módosítani vagy elutasítani. Ezért úgy ítéljük meg, hogy zavar állt be a kormány működésében, valamint a bírói, a végrehajtó és a törvényhozó hatóság közötti viszonyban\" – magyarázta Valer Dorneanu. A taláros testület elnöke hozzátette, hogy a döntést „jelentős többséggel\" hozták meg.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!