Jacek Czaputowicz lengyel külügyminisztert (balra) fogadja Teodor Meleșcanu
Fotó: Román külügyminisztérium
Az Európai Unió alapelveinek goromba megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék – mutatott rá Teodor Meleșcanu román külügyminiszter csütörtökön, miután Jacek Czaputowicz lengyel külügyminisztert fogadta Bukarestben.
2018. február 01., 17:252018. február 01., 17:25
2018. február 01., 18:052018. február 01., 18:05
A két tárcavezetőt közös sajtóértekezletükön arról a brüsszeli javaslatról kérdezték, miszerint az unió 2020 után a kohéziós alapok szétosztását a jogállamiság alapelveinek betartásához köthetné.
Czaputowicz rámutatott: a kohéziós politika és a közös agrárpolitika nem valami „jótékonysági” gesztus, hiszen az uniós pénzalapokhoz minden tagállam, köztük Románia és Lengyelország is hozzájárul. Az MTI beszámolója szerint a lengyel külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel a tagállamokkal folytatott vitáiban kettős mércét próbál alkalmazni.
A lengyel diplomácia vezetője szerint azonban több tagország szeretné elkerülni, hogy szavazásra bocsássák a kérdést, ezért Lengyelország egyelőre nem kért Romániától sem segítséget. Hozzátette, a bukaresti tárgyalásokon nem volt szó arról, hogyan voksolna Románia, ha Lengyelországot uniós szavazati joga felfüggesztésével próbálnák büntetni a jogállamiság megsértésére hivatkozva. „Én csak arra kérem partnereimet, köztük Meleșcanu miniszter urat is, hogy tárgyilagosan viszonyuljon a kérdéshez, és a mi érveinkre is figyeljen, ne csak az Európai Bizottságra, amely szerintünk igazságtalan velünk szemben, és nem mutatja be korrekt módon a tényeket” – mondta a lengyel diplomácia vezetője.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne Lengyelország, amennyiben Románia – amelyet múlt héten az EB vezetői arra figyelmeztettek, hogy ne hozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket – hasonló helyzetbe kerülne, Czaputowicz azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha azt tapasztalja, hogy Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk. A lengyel külügyminisztert Klaus Johannis államfő is fogadta Bukarestben, akivel a két ország stratégiai partnerségéről és egyre szorosabb katonai együttműködéséről folytatott megbeszélést.
A román politikus keddi bukaresti látogatása alkalmából az Europa FM kereskedelmi rádiónak adott interjúban beszélt a tervezett feltételrendszerről. Crețu szerint a szabályozás leghamarabb 2020-ban léphet hatályba, jelenleg azonban nem lehet a jogállamisághoz kötni az EU-s alapokat.
Az uniós biztos felidézte, egy német lap nemrég elmarasztalta amiatt, hogy a lengyelországi hatóságok „túlkapásai” dacára jóváhagyta a varsói metró bővítésének támogatásáról szóló projektet. „Jelenleg semmiféle törvényes alapom nincs arra, hogy ne utaljak ki uniós forrásokat. Tehát ha elutasítottam volna a pályázatot, és Varsó az európai bírósághoz fordul, megnyerné a pert” – hívta fel a figyelmet Crețu, hozzátéve, ellenzi a brüsszeli elképzelést. Amely többek között Románia számára intő jel: Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy héttel ezelőtt közös nyilatkozatban hívta fel Bukarest figyelmét, hogy az uniós kormány aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos romániai fejleményeket.
Kizárólag a pozitív oldalát hajlandóak meglátni a bukaresti illetékesek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdai, a romániai igazságügyi rendszer és az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításait érintő nyilatkozatainak.
Sürgősségi rendelettel módosította pénteki ülésén az Ilie Bolojan vezette kabinet a romániai kommunista rendszer idején elkobzott ingatlanok kárpótlásának megállapítását és kifizetését.
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke úgy véli, helyes volt pártnak ama döntése, hogy politikusaik nem vesznek részt Ion Iliescu volt államfő temetésén, mivel az eseményen szerinte „csak körülbelül ezer ember” volt jelen.
Románia gyanúja szerint Oroszország egy hibrid háborús művelet keretében nagy mennyiségű, az OMV Petrom Petrobazi finomítójába szállított azeri kőolajat szennyezett be szándékosan – közölték hivatalos források.
A fél országra érvényes első- és másodfokú hőségriasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államelnök pénteken aláírta a dekrétumot, amellyel megüresedettnek nyilvánított egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget.
Ismét állami szolgálati ingatlant kap Traian Băsescu volt államfő, miután az alkotmánybíróság neki adott igazat a volt elnököket jogaiktól megfosztó törvény ellen benyújtott panasza nyomán.
Mi lenne, ha egy rendezvény nem csak kikapcsolna, hanem bekapcsolna? Sepsiszentgyörgyön idén nyáron először rendezik meg a MindFormers jövőfesztivált, ahol a szórakozás mellett a tudás, az inspiráció és a közösségi párbeszéd is főszerepet kap.
A négypárti román kormánykoalíció sorsa is kérdőjelessé vált a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) között Ion Iliescu volt államfő állami temetése miatt kirobbant konfliktus nyomán.
A történelem során először az RMDSZ minisztereinek a legmagasabb a bizalmi indexe a romániai politikusok közül – állította Mirel Palada, a Sociopol közvélemény-kutató intézet igazgatója.
Közvitára bocsátották Romániában a helyi közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetését célzó reform tervezetét, amelyet a fejlesztési minisztérium dolgozott ki a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések részeként.
szóljon hozzá!