A lengyel diplomácia vezetője szerint azonban több tagország szeretné elkerülni, hogy szavazásra bocsássák a kérdést, ezért Lengyelország egyelőre nem kért Romániától sem segítséget. Hozzátette, a bukaresti tárgyalásokon nem volt szó arról, hogyan voksolna Románia, ha Lengyelországot uniós szavazati joga felfüggesztésével próbálnák büntetni a jogállamiság megsértésére hivatkozva. „Én csak arra kérem partnereimet, köztük Meleșcanu miniszter urat is, hogy tárgyilagosan viszonyuljon a kérdéshez, és a mi érveinkre is figyeljen, ne csak az Európai Bizottságra, amely szerintünk igazságtalan velünk szemben, és nem mutatja be korrekt módon a tényeket” – mondta a lengyel diplomácia vezetője.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Lengyelország, amennyiben Románia – amelyet múlt héten az EB vezetői arra figyelmeztettek, hogy ne hozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket – hasonló helyzetbe kerülne, Czaputowicz azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha azt tapasztalja, hogy Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk. A lengyel külügyminisztert Klaus Johannis államfő is fogadta Bukarestben, akivel a két ország stratégiai partnerségéről és egyre szorosabb katonai együttműködéséről folytatott megbeszélést.

A román politikus keddi bukaresti látogatása alkalmából az Europa FM kereskedelmi rádiónak adott interjúban beszélt a tervezett feltételrendszerről. Crețu szerint a szabályozás leghamarabb 2020-ban léphet hatályba, jelenleg azonban nem lehet a jogállamisághoz kötni az EU-s alapokat.

Az uniós biztos felidézte, egy német lap nemrég elmarasztalta amiatt, hogy a lengyelországi hatóságok „túlkapásai” dacára jóváhagyta a varsói metró bővítésének támogatásáról szóló projektet. „Jelenleg semmiféle törvényes alapom nincs arra, hogy ne utaljak ki uniós forrásokat. Tehát ha elutasítottam volna a pályázatot, és Varsó az európai bírósághoz fordul, megnyerné a pert” – hívta fel a figyelmet Crețu, hozzátéve, ellenzi a brüsszeli elképzelést. Amely többek között Románia számára intő jel: Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy héttel ezelőtt közös nyilatkozatban hívta fel Bukarest figyelmét, hogy az uniós kormány aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos romániai fejleményeket.

korábban írtuk

Nem vettek tudomást Bukarestben Juncker figyelmeztetéséről

Kizárólag a pozitív oldalát hajlandóak meglátni a bukaresti illetékesek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdai, a romániai igazságügyi rendszer és az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításait érintő nyilatkozatainak.