Alkat kérdése. Márton Árpád szerint ha valaki erőszakos hajlamú, tíz év után is az lesz
Fotó: RMDSZ
Nincs egyértelmű összefüggés a kedvezményes szabadlábra helyezés és a visszaesők bűncselekményei között Márton Árpád képviselő szerint. A politikus közölte, az RMDSZ különbségtételt javasol az erőszakos és nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek fogvatartási módja között.
2019. január 19., 08:362019. január 19., 08:36
2019. január 19., 08:392019. január 19., 08:39
Nem mutatható ki egyértelműen az összefüggés a kedvezményes szabadlábra helyezésről szóló törvény és a visszaesők által elkövetett bűncselekmények gyakorisága között – mondta el megkeresésünkre Márton Árpád, a képviselőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja. A politikust az elmúlt napokban egy visszaeső bűnöző Medgyesen elkövetett gyilkossága kapcsán kérdeztük az ügyről.
Kifejtette, azzal, hogy minden – az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított kritériumnak nem megfelelő börtönkörülmények között eltöltött – 30 napból hat napot engednek el, egyötödével csökkentik a büntetést. Ez azt jelenti, hogy
„Ha valaki alkatilag erőszakos, és nyolc év alatt a börtönben nem változott meg, nincs semmi garancia arra, hogy tíz év alatt megváltozott volna. Ez csak annyit változtat, hogy két évvel korábban vagy később keveredik egy újabb verekedésbe, vagy követ el újabb bűncselekményt” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta,
Tehát például a gondatlanságból elkövetett emberölés minősített formájáért két évtől hét évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki a bíró. A különbözet sokkal nagyobb, mint amennyivel a kedvezményes szabadlábra helyezésről szóló törvény alapján csökkenhet a letöltendő büntetés. Másrészt a jelenleg is hatályos jogszabály alapján a nem erőszakos bűncselekmények egyszerre több kategóriába is besorolhatók, így az ügyész halmozottan javasolja ugyanarra a tettre a büntetést. Így fordulhat elő, hogy valaki 22 év börtönbüntetést kap sikkasztásért, 26 évet többrendbeli lopásért, ám csak 8 évet előre megfontolt gyilkosságért, és öt év felfüggesztettet, ha autóbalesetben megölt öt embert.
A képviselő hangsúlyozta, Romániát súlyos büntetés fenyegette a börtönkörülmények miatt. A képviselőházban pedig szerinte azért hosszabbították meg 3 napról 6 napra a kedvezményt, mert így több embert,
Márton Árpád emlékeztetett, hogy az RMDSZ különbséget akart tenni az erőszakos és nem erőszakos bűncselekmények és a fogva tartás módja között, ám a parlament által amúgy is módosított tervezetet az alkotmánybíróság visszadobta, arra hivatkozva, hogy nem lehet megállapítani, melyik bűncselekmény erőszakos. Márton Árpád szerint ezt az elkövetés módjából a bíró egyszerűen el tudja dönteni. Például, ha autóbalesetben megöl valaki egy embert, különbséget lehet tenni, hogy a szabályokat betartva vezetett, és eléje ugrott az áldozat, vagy agresszíven, túl gyorsan hajtott, és úgy gázolt. Kijelentette:
Márton Árpád arra is kitért, hogy ha Romániában megfelelő körülményeket biztosítanak a börtönökben, ez a törvény okafogyottá válik. Erre lennének megoldások, például a kihasználatlan kaszárnyák átalakításával. Hozzátette, amnesztiatörvényre semmi szükség, hiszen ez a törvény épp a börtönök zsúfoltságát enyhíti. Szerinte arra is figyelni kellene, hogy indokolatlanul ne zárják börtönbe az embereket, mint a kézdivásárhelyi terrorper elítéltjeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás