Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) annak kiderítésére, történt-e törvénytelenség azon gyakorlat alkalmazása során, miszerint a jogerősen szabadságvesztésre ítélt fogvatartottak a börtönben írt tudományos művekkel csökkenthették büntetésük mértékét. Az igazságügy-miniszter közben kezdeményezi a vonatkozó törvénycikkely visszavonását.
2016. január 12., 15:412016. január 12., 15:41
2016. január 12., 16:162016. január 12., 16:16
A korrupcióellenes ügyészek egyrészt azt vizsgálják, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények személyzete elkövetett-e valamilyen hivatali visszaélést, másrészt azt is, hogy a művek tudományos koordinálását elvállaló egyetemi tanárok és a műveket megjelentető kiadók törvénytelenül jártak-e el, megvalósítva a bűnpártolás bűncselekményét.
A DNA kedden kiadott közleménye szerint arra utaló jelek vannak, hogy a megszületett művek valójában nem tettek eleget a törvényben rögzített követelményeknek, csupán arra voltak jók, hogy az elítéltek kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. A dokumentum szerint van olyan személy, aki 300 nappal csökkentette büntetését a törvénytelen körülmények között született művek révén.
A DNA azt gyanítja, hogy a büntetés-végrehajtási illetékesek, a kiadók és az egyetemi tanárok összehangoltan cselekedtek annak érdekében, hogy a törvény adta lehetőséggel visszaélve azt a látszatot keltsék, hogy az elítéltek valóban tudományos műveket írtak. Az egyetemi tanárok például csupán a dolgozatok címének ismeretében írtak ajánlásokat, amelyekben a tervezett művek fontosságára hívták fel a figyelmet.
Annak a gyanúja is fölmerült, hogy egyes műveket valójában nem is a szerzőként feltüntetett elítélt írt, mivel sem a börtön könyvtárában, sem az interneten nem férhetett hozzá a könyvészetben forrásként feltüntetett művekhez, másrészt a rendelkezésre álló idő sem volt elegendő: volt olyan, aki 12 óra alatt állt elő egy 180 oldalas dolgozattal, de olyan is, akinek csupán 6 órába és 40 percbe telt egy 212 oldalas mű elkészítése.
Emellett a kiadók az üzleti szempontokat és az olvasói igényeket figyelmen kívül hagyva, minimális példányszámban nyomtattatták ki a könyveket, amelyeket forgalomba sem hoztak, így fennáll a gyanú, hogy egyetlen céljuk a kiszabott büntetés letöltésének akadályozása volt.
A büntetés-végrehajtási illetékesek sem jártak el szabályszerűen, mivel nagyon könnyen elfogadták a fogvatartottak által sajátjukként bemutatott műveket, még olyan esetben is, amikor egy elítélt egyszerre négy, párhuzamosan megírt művel állt elő, bár egyértelmű volt, hogy egyszerre történő megírásuk fizikailag lehetetlen volt.
Az ügy kapcsán Raluca Prună igazságügy-miniszter kedden bejelentette: mivel a jelenség teljesen kikerült az ellenőrzés alól, azt javasolta a kormánynak, hogy sürgősségi rendeletben vonja vissza a vitatott cikkelyt. Emlékeztetett: a cikkely 1969 óta része a román jogrendnek, és a büntetés-végrehajtás működését szabályozó legújabb, 2013-as törvénybe is bekerült. 2012-ig nem is volt vele különösebb gond, az azt követő években azonban robbanásszerűen megnőtt a börtönökben írt dolgozatok száma.
Mint arról beszámoltunk, az ügy azt követően került a figyelem középpontjába, hogy múlt héten kiderült: a 2013-2015-ös időszakban 188 fogvatartott állt elő valamilyen tudományosnak nevezett művel – összesen több mint 400-zal –, amelyek nyomán művenként harminc nappal csökkentették a büntetésük időtartamát.
A Börtönök Országos Igazgatósága (ANP) által összeállított, az igazságügyi tárca által nyilvánosságra hozott lista szerint 2013 és 2015 között összesen 188 fogvatartott írt könyvet a börtönben. A pálmát két, korrupció miatt elítélt üzletember viszi el: a 2013-ban tíz évre ítélt Dan Voiculescu, illetve Dinel Staicu egyaránt tíz-tíz „tudományos” művel állt elő.
A Forbes rangsora szerint az ország leggazdagabb üzletemberének számító Ion Niculae, aki mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkezik, de egy törvénytelen pártfinanszírozási ügy miatt ítélték el, öt agrártémájú művel jelentkezett, amelyek többek között a bioetanol és a biodízel felhasználásáról szólnak. Niculae esete attól válik különösen érdekessé, hogy csupán tavaly áprilisban zárták be, vagyis átlagosan 29 naponként jelentkezett egy új művel, aminek nyomán ügyvédje Balzachoz hasonlította.
Az érintettek között ott van Nagy Zsolt volt távközlési miniszter is, aki azt követően, hogy tavaly januárban jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték a stratégiai privatizációk ügyében, három művel jelentkezett. Nagy a hét elején blogbejegyzésben pontosította: nem könyvekről, nem irodalmi művekről van szó, hanem szakdolgozatokról.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!