Fotó: Haáz Vince
A kormánynak jelen pillanatban nem áll módjában béremelést eszközölni az oktatási dolgozók számára, viszont a pedagógusoknak évi 2500, a kisegítő személyzetnek 1000 lejes bónuszt ajánl – derült ki a bukaresti kabinet miniszterei és az oktatási szakszervezetek vezetői közötti szerdai egyeztetés nyomán. A szakszervezetek közölték: csütörtökön adnak választ, de addig is a sztrájk folytatódik.
2023. május 24., 21:442023. május 24., 21:44
2023. május 25., 00:052023. május 25., 00:05
Az ágazati szakszervezetek képviselőivel ezúttal nem Nicolae Ciucă miniszterelnök, hanem négy minisztere ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszéléseket követően Marian Neacșu kormányfőtitkár újságíróknak elmondta: jelenleg nem lehetséges a béremelés a közalkalmazottak esetében, és új bérpótlékokat sem áll módjában nyújtani a kormány. Mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetett országos helyerállítási és rezilienciaterv (PNRR) értelmében nincs mód fizetésemelésekre a közszférában. A kormányfőtitkárság vezetője közölte, a kabinet elsősorban azt tudja felvállalni, hogy az oktatás prioritást fog élvezni az egységes bérezési törvény megalkotásakor.
„A pedagógusok méltóságának újraértelmezése érdekében ugyanakkor a kormány másik ajánlata szakmai utalványkártyára vonatkozik, amit júniusban és októberben kapnának, és szakmai célokra használhatnak” – ismertette a kormány javaslatát Marian Neacșu kormnyfőtitkár. Hozzátette, a javasolt összeg júniusban 1000 lejre, októberben pedig 1500 lejre vonatkozik a pedagógusok esetében. A kisegítő személyzet ehhez képest 500-500 lejt kapna júniusban és októberben. A kormányfőtitkár elmondta, hogy a juttatáshoz szükséges források egy részét európai uniós alapokból, a másik részét az állami költségvetésből biztosítanák.
Ligia Deca oktatási miniszter rámutatott, a szaktárca támogatja a pedagógusokat, egyetért azzal, hogy a társadalomban betöltött szerepüknek a bérükben is tükröződnie kell, tehát szükség van a fizetésemelésre, ugyanakkor azonban biztosítani kell a tanulók oktatáshoz való jogának tiszteletben tartását. „A diákoknak minél előbb vissza kell térniük az osztálytermekbe” – tette hozzá a tárcavezető.
A tanügyi szakszervezetek vezetői a kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseket követően összeültek egyeztetni, amelybe bevonják az érdekvédelmi szervezetek területi képviselőit is. A szakszervezetek arról tájékoztatták a minisztereket, hogy csütörtökön reggel fognak választ adni a kormány javaslatára. A megbeszélésen részt vett Ligia Deca oktatási, Marius Budăi munkaügyi, Adrian Câciu pénzügyminiszter, Marcel Boloș, az európai ügyekért felelős tárca vezetője és Marian Neacșu kormányfőtitkár.
A keddi tárgyalások sem vezettek eredményre, folytatódik az általános sztrájk a tanügyben – jelentette be a kormány képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint konzultálni fognak a területi szakszervezeti vezetőkkel, és csütörtökön adnak végleges választ, ám az bizonyos, hogy aznap folytatódik a sztrájk a romániai oktatási intézményekben. Hozzátette, az eddigi visszajelzések szerint a szakszervezeti tagok a kormány ajánlatának elutasítását szorgalmazzák.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője újságíróknak elmondta, hogy a kormány ajánlatát az éjszaka folyamán valamennyi sztrájkoló pedagógushoz eljuttatják. „Holnap még tart az általános sztrájk, és holnap a kormány is megkapja a pontos választ” – szögezte le. Hozzátette, nagyon „intenzívek voltak a tárgyalások”, és méltányolta a döntéshozók „jó szándékát”.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezet május 22-én, hétfőn hirdetett általános sztrájkot, miután nem tudott megegyezni a kormánnyal a több mint 300 ezer embert foglalkoztató ágazat számára követelt béremelésekről. Az érdekképviseletek szerint mintegy 150 ezer pedagógus és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát. A kormány előbb évi kétszeri 1000 lejes támogatást ajánlott fel a pályakezdő, illetve a hátrányos térségekben munkát vállaló pedagógusok számára, de ezt a szakszervezetek elutasították.
A sztrájkolók azt követelik, hogy az ágazati bértábla a négyezer lejes országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt. Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a romániai közoktatásban.
Nicușor Dan megválasztott államfő a képviselőház és a szenátus hétfőn délben kezdődő együttes ülésén teszi le a hivatali esküt – döntötte el csütörtökön a parlament összevont házbizottsága.
Nicușor Dan megválasztott államelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy továbbra is Ilie Bolojan az első számú miniszterelnök-jelöltje.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt állítja, hogy az Egyesült Államok új romániai nagykövete, Darryl Nirenberg a szuverenisták szövetségese, és hogy az AUR közvetlen kapcsolatban áll az amerikai külügyminisztériummal.
Nicușor Dan megválasztott államelnök az elnökválasztás eredményét érvényesítő alkotmánybírósági ülés után úgy nyilatkozott, hogy mandátuma átvételét követően azonnal megkezdi a kormányalakítást előkészítő tárgyalásokat.
Konzervatív Akció néven új pártot alapít Claudiu Târziu, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi második embere.
Átvette mandátumát a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójában államfővé választott Nicușor Dan csütörtökön az alkotmánybíróságon.
Elutasította csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság az elnökválasztáson alulmaradt George Simion óvását, így a választás eredménye hivatalossá válik.
Informális keretek között találkozott szerda este Nicușor Dan megválasztott államfő Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt jelöli miniszterelnöknek a leendő koalíciós tárgyalásokon – erről döntött szerdán este a párt vezetősége.
Továbbra is kártalanítja a pénzügyminisztérium azokat, akik 1990 előtt egy új Dacia vásárlására szánt megtakarításaikat a CEC-nél helyezték letétbe, de az 1989 decemberi rendszerváltás után kezdődő „új időkben” nem kapták meg sem az autót, se a pénzt.
szóljon hozzá!