Fotó: Haáz Vince
A kormánynak jelen pillanatban nem áll módjában béremelést eszközölni az oktatási dolgozók számára, viszont a pedagógusoknak évi 2500, a kisegítő személyzetnek 1000 lejes bónuszt ajánl – derült ki a bukaresti kabinet miniszterei és az oktatási szakszervezetek vezetői közötti szerdai egyeztetés nyomán. A szakszervezetek közölték: csütörtökön adnak választ, de addig is a sztrájk folytatódik.
2023. május 24., 21:442023. május 24., 21:44
2023. május 25., 00:052023. május 25., 00:05
Az ágazati szakszervezetek képviselőivel ezúttal nem Nicolae Ciucă miniszterelnök, hanem négy minisztere ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszéléseket követően Marian Neacșu kormányfőtitkár újságíróknak elmondta: jelenleg nem lehetséges a béremelés a közalkalmazottak esetében, és új bérpótlékokat sem áll módjában nyújtani a kormány. Mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetett országos helyerállítási és rezilienciaterv (PNRR) értelmében nincs mód fizetésemelésekre a közszférában. A kormányfőtitkárság vezetője közölte, a kabinet elsősorban azt tudja felvállalni, hogy az oktatás prioritást fog élvezni az egységes bérezési törvény megalkotásakor.
„A pedagógusok méltóságának újraértelmezése érdekében ugyanakkor a kormány másik ajánlata szakmai utalványkártyára vonatkozik, amit júniusban és októberben kapnának, és szakmai célokra használhatnak” – ismertette a kormány javaslatát Marian Neacșu kormnyfőtitkár. Hozzátette, a javasolt összeg júniusban 1000 lejre, októberben pedig 1500 lejre vonatkozik a pedagógusok esetében. A kisegítő személyzet ehhez képest 500-500 lejt kapna júniusban és októberben. A kormányfőtitkár elmondta, hogy a juttatáshoz szükséges források egy részét európai uniós alapokból, a másik részét az állami költségvetésből biztosítanák.
Ligia Deca oktatási miniszter rámutatott, a szaktárca támogatja a pedagógusokat, egyetért azzal, hogy a társadalomban betöltött szerepüknek a bérükben is tükröződnie kell, tehát szükség van a fizetésemelésre, ugyanakkor azonban biztosítani kell a tanulók oktatáshoz való jogának tiszteletben tartását. „A diákoknak minél előbb vissza kell térniük az osztálytermekbe” – tette hozzá a tárcavezető.
A tanügyi szakszervezetek vezetői a kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseket követően összeültek egyeztetni, amelybe bevonják az érdekvédelmi szervezetek területi képviselőit is. A szakszervezetek arról tájékoztatták a minisztereket, hogy csütörtökön reggel fognak választ adni a kormány javaslatára. A megbeszélésen részt vett Ligia Deca oktatási, Marius Budăi munkaügyi, Adrian Câciu pénzügyminiszter, Marcel Boloș, az európai ügyekért felelős tárca vezetője és Marian Neacșu kormányfőtitkár.
A keddi tárgyalások sem vezettek eredményre, folytatódik az általános sztrájk a tanügyben – jelentette be a kormány képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint konzultálni fognak a területi szakszervezeti vezetőkkel, és csütörtökön adnak végleges választ, ám az bizonyos, hogy aznap folytatódik a sztrájk a romániai oktatási intézményekben. Hozzátette, az eddigi visszajelzések szerint a szakszervezeti tagok a kormány ajánlatának elutasítását szorgalmazzák.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője újságíróknak elmondta, hogy a kormány ajánlatát az éjszaka folyamán valamennyi sztrájkoló pedagógushoz eljuttatják. „Holnap még tart az általános sztrájk, és holnap a kormány is megkapja a pontos választ” – szögezte le. Hozzátette, nagyon „intenzívek voltak a tárgyalások”, és méltányolta a döntéshozók „jó szándékát”.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezet május 22-én, hétfőn hirdetett általános sztrájkot, miután nem tudott megegyezni a kormánnyal a több mint 300 ezer embert foglalkoztató ágazat számára követelt béremelésekről. Az érdekképviseletek szerint mintegy 150 ezer pedagógus és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát. A kormány előbb évi kétszeri 1000 lejes támogatást ajánlott fel a pályakezdő, illetve a hátrányos térségekben munkát vállaló pedagógusok számára, de ezt a szakszervezetek elutasították.
A sztrájkolók azt követelik, hogy az ágazati bértábla a négyezer lejes országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt. Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a romániai közoktatásban.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!