Így a cél a 12,7 x 99 mm, 12,7 x 108 mm és 14,5 x 114 mm kaliberű töltények gyártására szolgáló gépsor korszerűsítése. Az első egy NATO-specifikus kaliber, míg a másik kettőt eredetileg a volt Szovjetunióban gyártották, majd később a kelet-európai országok vették át.

A gép percenként 65 darab 12,7 x 99 mm-es, 45 darab 12,7 x 108 mm-es vagy 65 darab 14,5 x 114 mm-es lőszer ellenőrzésére lesz képes. Hibás darab esetén a gép automatikusan leáll, villogó piros fénnyel és hangjelzéssel figyelmeztet.

A kudzsiri üzem katonai felhasználásra szánt termékeket gyárt, például NATO-lőszereket, pisztolyokat, gépfegyvereket, lövegtornyokat és tárakat. A cégnek jelenleg mintegy ezer alkalmazottja van. Tavalyelőtt Florin Spătaru gazdasági miniszter egy, a gyárban tett látogatás után arról beszélt, hogy

Mint arról beszámoltunk, a miniszter még tavaly januárban cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint Románia Ukrajna számára akarna lőszereket gyártani. Tavaly január elején az amerikai The Wall Street Journal német és román illetékesekre hivatkozva azt írta: Németország az ukrajnai háború miatt arra készül, hogy társfinanszírozóként vegyen részt egy 1989 előtt épült romániai fegyvergyár korszerűsítésében. A gyárban a tervek szerint a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lőszerek mellett az ukrán hadsereg által használt fegyverekkel kompatibilis, szovjet szabványú eszközöket is gyártanának.

Azt ugyanakkor nem pontosították, melyik fegyvergyárról lehet szó, illetve hogy ki a tulajdonosa. Az ok: az ukrajnai háború miatt az európai országok annyi lőszert szállítottak az orosz hadsereg ellen küzdő ukrán haderőnek, hogy az már nem csupán a Kijevnek szánt szállítmányok folyamatosságát veszélyezteti, hanem a NATO védelmi képességeit is.