Ez egyrészt a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen nagyon sokan külföldön keresnek állást jobb fizetés reményében. A másik problémát az jelenti, hogy nagyon sok olyan versenytársuk van a piacon, akik nem rendelkeznek szakmai képesítéssel, mindössze birtokukban van egy fúrógép, amelyet többé-kevésbé jól vagy rosszul működtetnek. Ezek pedig nagymértékben leviszik az árakat, amely oda vezet, hogy fejlesztésekre, korszerű kútfúrási technológiák beruházására a legtöbb vállalkozásnak nincs anyagi forrása.

Járvány idején is többen igényelték a saját kutat

Kiemelte, számos megrendelést kapnak folyamatosan, és ezek száma nemcsak az idén, az aszály következtében ugrott meg. A koronavírus-járvány okozta lezárások idején is azt tapasztalták, hogy egyre többen igénylik a saját kutat, ugyanis sokan kiköltöztek falura, és építkezésekbe kezdtek legtöbbször olyan helyen, ahol egyáltalán nincs vízszolgáltató, vagy nem működik megfelelően a rendszer.

Laczkó Attila Albert – aki geológus szakemberként egyetemen hidrogeológiát is tanított – elmondta, a tapasztalt kútfúrók legtöbb esetben tudják, hol találnak forrást, azonban a kút nagymértékben annak mélységén múlik, aminek fúrása sokszor nagyon költséges. A felszíni fúrás esetén használt modern módszerek szerinte akkor működnek igazán jól, ha már van legalább egy fúrás a környéken, amit viszonyítási alapul használhatnak. Ha nem, akkor pusztán találgatás az egész, fúrás közben derül ki, hogy van-e vízadó réteg.

Elmondta azt is, nemcsak cégek, hanem magánszemélyek esetén is visszatérül a saját kút ára. A döntés meghozatalánál érdemes megfontolni, hogy van-e saját hálózata a településnek, ez hogyan működik, mennyit fizetnek a víz köbméteréért, illetve hogy mire használják a vizet.

Ez esetben nagyobb mennyiség fogy el, mint egy átlagos háztartásban, ezért mindenképp megéri a saját kút. Ezenkívül a kút mérete is számít, egyes helyeken elegendő egy 20–40 méteres, máshol pedig 100 méter mélységű kút szükséges” – magyarázta Laczkó Attila Albert.

„További akadályozó tényező, hogy nagyon sokan vannak a piacon, ezek közül néhányan geológiát végeztek, de legtöbben csak vásároltak egy-két gépet, mert azt hitték, jövedelmező vállalkozás. Sokan egyáltalán nem értenek a fúráshoz, vagy csak nagyon minimális tudással rendelkeznek. Egy-két kivételtől eltekintve, a piacon dolgozók 90%-a nem hozzáértő” – hívta fel a figyelmet a szakember.

korábban írtuk

Európa-szerte súlyos következményekkel járhat a nagy szárazság, a szakértő szerint észszerű öntözés kellene

Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa. 

Ezenkívül problémát jelent a talajvizek esése és a szennyezettségük is. A geológus mérnök elmondta, hogy 17–20 méter alatt már nem talajvízről, hanem mélységi vízről beszélünk, amely nem ingadozik annyira, stabilabb, biztonságosabb, és elméletileg tisztább is kellene hogy legyen. Az évek során találkoztak azonban olyan esettel is, amikor 14 méteres ásott kútban tisztább volt a víz, mint az 50 méteresben, ahol a vízadó réteg a felszínközelbe került, és az istállóból kifolyó víz beszennyezte.

„Nagyon sok helyen pedig felelőtlenül szennyezik a vizet. Van, aki tudtán kívül, mások pedig tudatosan, például amikor a már nem használt, ásott kutakat szeméttárolónak használják. Ha most végeznénk méréseket, a jelenleg még használatban lévő ásott kutak vize nagyrészt szennyezett volna” – mutatott rá Laczkó Attila Albert.

korábban írtuk

Több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt az országban

Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt.