Egyre nagyobb az igény saját kutakra az elmúlt nyáron pusztító aszály miatt

Idén az elmúlt száz év legnagyobb aszályának lehettünk tanúi, amely egyértelmű hatást gyakorol a mindennapi életünkre. Laczkó Attila Albert geológus mérnökkel, a csíkszeredai Geoforaj Kft. vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a viszontagságos időjárási viszonyok mennyire segítették elő a saját kutak iránti igényt, hogyan alakult a piac az utóbbi években, fúráskor milyen akadályokba ütköznek a szakemberek, mennyire megtérülő befektetés a saját kút. A szakember a Krónikának elmondta, habár pontos statisztikával nem rendelkezik, de azt tapasztalta, hogy legalább 50–70 százalékkal megnőtt a saját kutak iránti igény a nagy szárazságban.

A kútfúrással foglalkozó szakvállalkozások a megnövekedett keresletre azonban mégsem tudnak megfelelőképpen reagálni.

Ez egyrészt a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen nagyon sokan külföldön keresnek állást jobb fizetés reményében. A másik problémát az jelenti, hogy nagyon sok olyan versenytársuk van a piacon, akik nem rendelkeznek szakmai képesítéssel, mindössze birtokukban van egy fúrógép, amelyet többé-kevésbé jól vagy rosszul működtetnek. Ezek pedig nagymértékben leviszik az árakat, amely oda vezet, hogy fejlesztésekre, korszerű kútfúrási technológiák beruházására a legtöbb vállalkozásnak nincs anyagi forrása.

Kiemelte, számos megrendelést kapnak folyamatosan, és ezek száma nemcsak az idén, az aszály következtében ugrott meg. A koronavírus-járvány okozta lezárások idején is azt tapasztalták, hogy egyre többen igénylik a saját kutat, ugyanis sokan kiköltöztek falura, és építkezésekbe kezdtek legtöbbször olyan helyen, ahol egyáltalán nincs vízszolgáltató, vagy nem működik megfelelően a rendszer.

Vannak olyan települések, ahol kiépítették a vízhálózatot, azonban ezek több oknál fogva is problematikusan működnek.

Számos helyen például racionalizálják a vízfogyasztást, vagy a sok évvel azelőtt kialakított rendszerek kapacitása már nem elegendő, és akadozik a vízellátás nemcsak a vidéki településeken, hanem néha városokban is, ahol új lakónegyedek jöttek létre, és nem bővítették még a vízhálózatot. A szakember hozzátette, vannak olyanok is, akik tartaléknak és biztonsági okokból szeretnének kutat, többnyire azért, hogy kevesebbe kerüljön hosszú távon háztartásuk vízfogyasztása. Noha a fúrás engedélyköteles, és pénzbe kerül ezt kiváltani, de még így is magánszemélyek és cégek számára egyaránt megtérülő befektetés saját kutat létrehozni.

A geológus mérnök rámutatott, hogy kútásással már kevesen foglalkoznak, mivel a talajvíz szintje nagyon sokat esett az utóbbi két évtizedben, és a legtöbb helyen – főleg lakott településeken belül – a felső vízréteg szennyezett, ezért inkább a fúrás az elterjedt módszer, amely segítségével mélyebb rétegekből lehet kiaknázni a vizet. Létezik néhány modern műszer, amelyek megmutatják, hol érdemes fúrni,

azonban ezek használata költséges, szinte annyiba kerül, mint maga a kút kifúrása.

Laczkó Attila Albert – aki geológus szakemberként egyetemen hidrogeológiát is tanított – elmondta, a tapasztalt kútfúrók legtöbb esetben tudják, hol találnak forrást, azonban a kút nagymértékben annak mélységén múlik, aminek fúrása sokszor nagyon költséges. A felszíni fúrás esetén használt modern módszerek szerinte akkor működnek igazán jól, ha már van legalább egy fúrás a környéken, amit viszonyítási alapul használhatnak. Ha nem, akkor pusztán találgatás az egész, fúrás közben derül ki, hogy van-e vízadó réteg.

Elmondta azt is, nemcsak cégek, hanem magánszemélyek esetén is visszatérül a saját kút ára. A döntés meghozatalánál érdemes megfontolni, hogy van-e saját hálózata a településnek, ez hogyan működik, mennyit fizetnek a víz köbméteréért, illetve hogy mire használják a vizet.

Ez esetben nagyobb mennyiség fogy el, mint egy átlagos háztartásban, ezért mindenképp megéri a saját kút. Ezenkívül a kút mérete is számít, egyes helyeken elegendő egy 20–40 méteres, máshol pedig 100 méter mélységű kút szükséges” – magyarázta Laczkó Attila Albert.

Hozzátette, a kút ára is sok mindenen múlik: első meghatározó tényező, hogy mennyire van távol a ház, illetve azon a helyen milyenek a geológiai viszonyok, hogy könnyen vagy nehezen fúrható a talaj, milyen fúrófej szükséges a tevékenységhez, milyen mélységű legyen a kút, illetve, hány baros béléscsövet kell abba beilleszteni. Könnyű terepen, ahol nem problémás a folyamat, 350–370 lejbe kerül métere, amennyiben nehéz, akkor 450–500 lej között alakul – részletezte a szakember.

A geológus mérnök elmondta azt is, hogy a viszontagságos terep, vízszennyezettség és a nem hozzáértő konkurencia egyaránt nehezítő körülmények lehetnek a szakmában. Megjegyezte, az, hogy milyen akadályokkal szembesülhetnek a szakemberek, elsősorban a felszereléstől függ, de a fúrás bárhol lehetséges, akár sziklába is, ha kellő erősségű a gép, és van megfelelő fúrófej.

Akad például olyan terep, ahol csak gyémántfejjel lehet fúrni, ami sokkal költségesebb.

„További akadályozó tényező, hogy nagyon sokan vannak a piacon, ezek közül néhányan geológiát végeztek, de legtöbben csak vásároltak egy-két gépet, mert azt hitték, jövedelmező vállalkozás. Sokan egyáltalán nem értenek a fúráshoz, vagy csak nagyon minimális tudással rendelkeznek. Egy-két kivételtől eltekintve, a piacon dolgozók 90%-a nem hozzáértő” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Európa-szerte súlyos következményekkel járhat a nagy szárazság, a szakértő szerint észszerű öntözés kellene

Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa. 

Ezenkívül problémát jelent a talajvizek esése és a szennyezettségük is. A geológus mérnök elmondta, hogy 17–20 méter alatt már nem talajvízről, hanem mélységi vízről beszélünk, amely nem ingadozik annyira, stabilabb, biztonságosabb, és elméletileg tisztább is kellene hogy legyen. Az évek során találkoztak azonban olyan esettel is, amikor 14 méteres ásott kútban tisztább volt a víz, mint az 50 méteresben, ahol a vízadó réteg a felszínközelbe került, és az istállóból kifolyó víz beszennyezte.

Gyakran előfordul, hogy a talajból beszivárog a szennyeződés, és ha nincs összefüggő agyagréteg, akkor könnyen átkerül a talajvízbe.

„Nagyon sok helyen pedig felelőtlenül szennyezik a vizet. Van, aki tudtán kívül, mások pedig tudatosan, például amikor a már nem használt, ásott kutakat szeméttárolónak használják. Ha most végeznénk méréseket, a jelenleg még használatban lévő ásott kutak vize nagyrészt szennyezett volna” – mutatott rá Laczkó Attila Albert.

Több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt az országban

Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt.