Fotó: Radu Tuta
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke fenntartja azon álláspontját, hogy a magyar kormányfő diplomáciai mentességet élvez, így a tanács nem indíthat eljárást tusványosi kijelentései miatt. Mindazonáltal a beérkezett panasz nyomán várhatóan idézést küldenek Orbán Viktornak. Az elnök annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője feljelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólag rasszista elemeket tartalmazó tusványosi beszéde miatt.
2022. augusztus 12., 18:572022. augusztus 12., 18:57
2022. augusztus 12., 19:172022. augusztus 12., 19:17
Asztalos a Krónika kérdésére elmondta, a hatályos törvények értelmében a tanács minden panaszt kivizsgál. Ez úgy történik, hogy véletlenszerűen kiosztják a kilenc tagú testület tagjai között – ábécésorrendben veszik a tagok névsorát, és a panaszokat a beérkezésük sorrendjében bízzák rá a soron következő tagra.
– ecsetelte Asztalos, megjegyezve, a beidézett személy megjelenhet a meghallgatáson, vagy írásos véleményt küldhet.
„Én továbbra is fenntartom ugyanakkor a véleményemet, hogy egy állam képviseletében jelen lévő személyek – az államfő vagy a miniszterelnök, miniszterek – a nemzetközi közjog értelmében jogi mentességet élveznek, függetlenül attól, hogy magán- vagy hivatalos látogatáson vannak egy külföldi államban. Ez a nemzetközi közjog alapján az illető állam szuverenitását védi, nem a konkrét személyt” – szögezte le a jogász végzettségű elnök.
Annak kapcsán, hogy egyes felvetések szerint a CNCD-re ez nem vonatkozik, mivel nem igazságügyi szerv, Asztalos megjegyezte: ez ugyan igaz, de legfelsőbb bírósági és alkotmánybírósági ítéletek mondják ki, hogy a diszkriminációellenes tanács is jogi közigazgatási szervnek minősül.
Ennek nyomán leszögezte: álláspontja szerint a CNCD csak akkor mondhat ítéletet Orbán Viktor nyilatkozatáról, „ha újraírja a nemzetközi közjog szabályait”.
Ha a többség arra szavaz, hogy valamilyen döntést hoz, az megfellebbezhető a táblabíróságon. „Én remélem, hogy ez esetben a bíróság észnél lesz, és alkalmazza az elvet, hiszen nem egy személyről van szó, hanem a nemzetközi közjogról” – hangsúlyozta.
„A tanács reakciója attól is függ, hogyan védekezik majd a magyar állam képviseletében a miniszterelnök úr, de számomra az ügy egyértelmű: egy ilyen panasz nem elfogadható, és nem értem, hogy egyáltalán miért nyújtották be. Egy képviselőnek ugyanis rendelkeznie kell jogtanácsossal” – mutatott rá.
Felvetésünkre megerősítette: mivel maga a tanács nem utasíthatja el egy panasz kivizsgálását,
A Krónika kérdésére, hogy a román politikumban és a közbeszédben egyesek ürügyként próbálják felhasználni az Orbán-beszédet a magyarellenes hangulatkeltésre, illetve az erdélyi magyar közösségnek szánt magyarországi támogatások legitimitásának megkérdőjelezésére, Asztalos Csaba kifejtette, meglátása szerint a helyzet miatt „szenved az interetnikus párbeszéd és a magyar-román kapcsolatok is”.
Rámutatott: az ügynek természetesen vannak politikai vonzatai is. „A román pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne szólaljanak meg a témában, mert ellenkező esetben választókat veszítenek. Én azt a következtetést vonom le ebből, hogy az ügy miatt az interetnikus párbeszéd és az államközi párbeszéd is szenved” – hangsúlyozta. Hozzátette:
„El kell tudnunk magyarázni, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás nem veszélyforrás a többség és a román állam számára. És nekünk is oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk, és nyitottnak kell lennünk a párbeszédre” – jelentette ki. Hozzáfűzte, érzékelhető a magyarellenesség, ugyanakkor a magyar közösségen belül is van románellenesség.
A kommunikáció kapcsán megjegyezte: a magyar közösség nem mindig tud helyesen kommunikálni, néha „irritáltan” kommunikál. Példaként a bánffyhunyadi óvoda témáját hozta fel,
„Ott is el lehet mondani, hogy Romániában nincs etnikai szegregáció az oktatás terén, mert a kisebbségi oktatási intézményeket a nyelv alapján határozzák meg. Tehát nincs olyan, hogy magyaroknak vagy románoknak szóló iskolák vagy osztályok, hanem magyar anyanyelvű diákoknak létrehozott iskolák vannak, ahova bárki beiratkozhat, ha beszéli az illető nyelvet. Tehát Bánffyhunyadon is mehet román gyerek az óvodába, ha beszéli a magyar nyelvet. Ez mindenhol így van” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Asztalos Csaba.
A CNCD elnöke korábban egy közösségi oldalán közzé tett bejegyzésben szögezte le azon álláspontját, hogy a tanácsnak nem terjed ki a hatásköre a magyar kormányfő nyilatkozatának elbírálására, mindemellett bárki panaszt tehet az ügyben.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke, Alexandru Muraru képviselő Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde miatt.
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Romániába látogat hétfőn az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen.
Határozottan elítélte a bangladesi vendégmunkással szembeni bukaresti bántalmazást a román államfő. Nicușor Dan úgy véli, hogy a hatóságoknak gyűlöletből elkövetett bűncselekményként kellene kezelniük az ételfutár elleni támadást.
Csütörtöktől lehet igényelni a postahivataloknál a kiszolgáltatott fogyasztóknak járó energiautalványokat – közölte a Román Posta.
A bejelentés szerint mintegy 30 járatot szüntetnek meg, több, erdélyi városok között közlekedő vonatot vesznek ki a forgalomból.
A Romsilva 143 turistaházat és vadászházat tart fenn az országban, melyek többsége minden évben veszteséget termel.
Ingyenes pszichológiai tanácsadásra lesznek jogosultak a daganatos betegségekben szenvedők – közölte csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Dan Tanasă képviselő szerint az utcai erőszak Bukarestben és más városokban is jelen van, de nem az ő bejegyzései, hanem „a kormány kudarcos közpolitikái” váltják ki.
Az aradi rendőrök elfogtak négy férfit, akiket az osztrák hatóságok több tucat betörés miatt kerestek európai elfogatóparancs alapján. A férfiak 32 és 41 év közöttiek, mindannyian az Arad megyei Nadab településről származnak.
1 hozzászólás