Fotó: Radu Tuta
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke fenntartja azon álláspontját, hogy a magyar kormányfő diplomáciai mentességet élvez, így a tanács nem indíthat eljárást tusványosi kijelentései miatt. Mindazonáltal a beérkezett panasz nyomán várhatóan idézést küldenek Orbán Viktornak. Az elnök annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője feljelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólag rasszista elemeket tartalmazó tusványosi beszéde miatt.
2022. augusztus 12., 18:572022. augusztus 12., 18:57
2022. augusztus 12., 19:172022. augusztus 12., 19:17
Asztalos a Krónika kérdésére elmondta, a hatályos törvények értelmében a tanács minden panaszt kivizsgál. Ez úgy történik, hogy véletlenszerűen kiosztják a kilenc tagú testület tagjai között – ábécésorrendben veszik a tagok névsorát, és a panaszokat a beérkezésük sorrendjében bízzák rá a soron következő tagra.
– ecsetelte Asztalos, megjegyezve, a beidézett személy megjelenhet a meghallgatáson, vagy írásos véleményt küldhet.
„Én továbbra is fenntartom ugyanakkor a véleményemet, hogy egy állam képviseletében jelen lévő személyek – az államfő vagy a miniszterelnök, miniszterek – a nemzetközi közjog értelmében jogi mentességet élveznek, függetlenül attól, hogy magán- vagy hivatalos látogatáson vannak egy külföldi államban. Ez a nemzetközi közjog alapján az illető állam szuverenitását védi, nem a konkrét személyt” – szögezte le a jogász végzettségű elnök.
Annak kapcsán, hogy egyes felvetések szerint a CNCD-re ez nem vonatkozik, mivel nem igazságügyi szerv, Asztalos megjegyezte: ez ugyan igaz, de legfelsőbb bírósági és alkotmánybírósági ítéletek mondják ki, hogy a diszkriminációellenes tanács is jogi közigazgatási szervnek minősül.
Ennek nyomán leszögezte: álláspontja szerint a CNCD csak akkor mondhat ítéletet Orbán Viktor nyilatkozatáról, „ha újraírja a nemzetközi közjog szabályait”.
Ha a többség arra szavaz, hogy valamilyen döntést hoz, az megfellebbezhető a táblabíróságon. „Én remélem, hogy ez esetben a bíróság észnél lesz, és alkalmazza az elvet, hiszen nem egy személyről van szó, hanem a nemzetközi közjogról” – hangsúlyozta.
„A tanács reakciója attól is függ, hogyan védekezik majd a magyar állam képviseletében a miniszterelnök úr, de számomra az ügy egyértelmű: egy ilyen panasz nem elfogadható, és nem értem, hogy egyáltalán miért nyújtották be. Egy képviselőnek ugyanis rendelkeznie kell jogtanácsossal” – mutatott rá.
Felvetésünkre megerősítette: mivel maga a tanács nem utasíthatja el egy panasz kivizsgálását,
A Krónika kérdésére, hogy a román politikumban és a közbeszédben egyesek ürügyként próbálják felhasználni az Orbán-beszédet a magyarellenes hangulatkeltésre, illetve az erdélyi magyar közösségnek szánt magyarországi támogatások legitimitásának megkérdőjelezésére, Asztalos Csaba kifejtette, meglátása szerint a helyzet miatt „szenved az interetnikus párbeszéd és a magyar-román kapcsolatok is”.
Rámutatott: az ügynek természetesen vannak politikai vonzatai is. „A román pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne szólaljanak meg a témában, mert ellenkező esetben választókat veszítenek. Én azt a következtetést vonom le ebből, hogy az ügy miatt az interetnikus párbeszéd és az államközi párbeszéd is szenved” – hangsúlyozta. Hozzátette:
„El kell tudnunk magyarázni, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás nem veszélyforrás a többség és a román állam számára. És nekünk is oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk, és nyitottnak kell lennünk a párbeszédre” – jelentette ki. Hozzáfűzte, érzékelhető a magyarellenesség, ugyanakkor a magyar közösségen belül is van románellenesség.
A kommunikáció kapcsán megjegyezte: a magyar közösség nem mindig tud helyesen kommunikálni, néha „irritáltan” kommunikál. Példaként a bánffyhunyadi óvoda témáját hozta fel,
„Ott is el lehet mondani, hogy Romániában nincs etnikai szegregáció az oktatás terén, mert a kisebbségi oktatási intézményeket a nyelv alapján határozzák meg. Tehát nincs olyan, hogy magyaroknak vagy románoknak szóló iskolák vagy osztályok, hanem magyar anyanyelvű diákoknak létrehozott iskolák vannak, ahova bárki beiratkozhat, ha beszéli az illető nyelvet. Tehát Bánffyhunyadon is mehet román gyerek az óvodába, ha beszéli a magyar nyelvet. Ez mindenhol így van” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Asztalos Csaba.
A CNCD elnöke korábban egy közösségi oldalán közzé tett bejegyzésben szögezte le azon álláspontját, hogy a tanácsnak nem terjed ki a hatásköre a magyar kormányfő nyilatkozatának elbírálására, mindemellett bárki panaszt tehet az ügyben.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke, Alexandru Muraru képviselő Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde miatt.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
1 hozzászólás