– ecsetelte Asztalos, megjegyezve, a beidézett személy megjelenhet a meghallgatáson, vagy írásos véleményt küldhet.

„Én továbbra is fenntartom ugyanakkor a véleményemet, hogy egy állam képviseletében jelen lévő személyek – az államfő vagy a miniszterelnök, miniszterek – a nemzetközi közjog értelmében jogi mentességet élveznek, függetlenül attól, hogy magán- vagy hivatalos látogatáson vannak egy külföldi államban. Ez a nemzetközi közjog alapján az illető állam szuverenitását védi, nem a konkrét személyt” – szögezte le a jogász végzettségű elnök.

Annak kapcsán, hogy egyes felvetések szerint a CNCD-re ez nem vonatkozik, mivel nem igazságügyi szerv, Asztalos megjegyezte: ez ugyan igaz, de legfelsőbb bírósági és alkotmánybírósági ítéletek mondják ki, hogy a diszkriminációellenes tanács is jogi közigazgatási szervnek minősül.

Ennek nyomán leszögezte: álláspontja szerint a CNCD csak akkor mondhat ítéletet Orbán Viktor nyilatkozatáról, „ha újraírja a nemzetközi közjog szabályait”.

Ha a többség arra szavaz, hogy valamilyen döntést hoz, az megfellebbezhető a táblabíróságon. „Én remélem, hogy ez esetben a bíróság észnél lesz, és alkalmazza az elvet, hiszen nem egy személyről van szó, hanem a nemzetközi közjogról” – hangsúlyozta.

„A tanács reakciója attól is függ, hogyan védekezik majd a magyar állam képviseletében a miniszterelnök úr, de számomra az ügy egyértelmű: egy ilyen panasz nem elfogadható, és nem értem, hogy egyáltalán miért nyújtották be. Egy képviselőnek ugyanis rendelkeznie kell jogtanácsossal” – mutatott rá.

Felvetésünkre megerősítette: mivel maga a tanács nem utasíthatja el egy panasz kivizsgálását,

A Krónika kérdésére, hogy a román politikumban és a közbeszédben egyesek ürügyként próbálják felhasználni az Orbán-beszédet a magyarellenes hangulatkeltésre, illetve az erdélyi magyar közösségnek szánt magyarországi támogatások legitimitásának megkérdőjelezésére, Asztalos Csaba kifejtette, meglátása szerint a helyzet miatt „szenved az interetnikus párbeszéd és a magyar-román kapcsolatok is”.

Rámutatott: az ügynek természetesen vannak politikai vonzatai is. „A román pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne szólaljanak meg a témában, mert ellenkező esetben választókat veszítenek. Én azt a következtetést vonom le ebből, hogy az ügy miatt az interetnikus párbeszéd és az államközi párbeszéd is szenved” – hangsúlyozta. Hozzátette:

„El kell tudnunk magyarázni, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás nem veszélyforrás a többség és a román állam számára. És nekünk is oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk, és nyitottnak kell lennünk a párbeszédre” – jelentette ki. Hozzáfűzte, érzékelhető a magyarellenesség, ugyanakkor a magyar közösségen belül is van románellenesség.

A kommunikáció kapcsán megjegyezte: a magyar közösség nem mindig tud helyesen kommunikálni, néha „irritáltan” kommunikál. Példaként a bánffyhunyadi óvoda témáját hozta fel,

„Ott is el lehet mondani, hogy Romániában nincs etnikai szegregáció az oktatás terén, mert a kisebbségi oktatási intézményeket a nyelv alapján határozzák meg. Tehát nincs olyan, hogy magyaroknak vagy románoknak szóló iskolák vagy osztályok, hanem magyar anyanyelvű diákoknak létrehozott iskolák vannak, ahova bárki beiratkozhat, ha beszéli az illető nyelvet. Tehát Bánffyhunyadon is mehet román gyerek az óvodába, ha beszéli a magyar nyelvet. Ez mindenhol így van” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Asztalos Csaba.

A CNCD elnöke korábban egy közösségi oldalán közzé tett bejegyzésben szögezte le azon álláspontját, hogy a tanácsnak nem terjed ki a hatásköre a magyar kormányfő nyilatkozatának elbírálására, mindemellett bárki panaszt tehet az ügyben.

korábban írtuk

Bár a diszkriminációellenes tanács nem indíthat eljárást ellene, feljelentette Orbán Viktort egy román liberális honatya

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke, Alexandru Muraru képviselő Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde miatt.