Kína kizárva? Nemzetbiztonsági kérdés a román kormány szerint az 5G telepítése
Fotó: Pinti Attila
Az Egyesült Államokat követi Bukarest 5G-stratégiája, de a Kínával kapcsolatos fenntartások is a román–amerikai szövetségi érdekkapcsolatokhoz köthetők – véli a Krónikának nyilatkozó szakértő, aki szerint Románia a transzatlanti viszony révén kíván regionális hatalommá válni.
2021. április 20., 12:212021. április 20., 12:21
2021. április 20., 12:472021. április 20., 12:47
A romániai mobilszolgáltatók csak nemzetbiztonsági jóváhagyással rendelkező gyártók által szállított műszaki eszközöket és szoftvereket használhatnak fel az 5G-hálózatok kiépítéséhez és működtetetéséhez – az erről szóló törvénytervezetet legutóbbi ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A dokumentum azokat az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésével kapcsolatos alapelveket foglalja jogszabályba, amelyekről Donald Trump amerikai elnök és Klaus Iohannis államfő 2019 augusztusában Washingtonban írt alá megállapodást. A bukaresti sajtó szerint
Mi a román stratégia az 5G ügyében? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét.
A szakértő arra emlékeztetett, hogy az ötödik generációs telekommunikáció – amely a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb adatcserét biztosít a szerverek, sugárzó relék és a felhasználók számára, ami az új robotizált ipar, de például a IoT (internet of things – digitalizált háztartás, adminisztráció, tanügy, egészségügy) működése számára is előfeltétel – monopolizálása a világhatalmi küzdelmek középpontjában áll, s a teljes technológiával egyelőre csak kínai, dél-koreai, amerikai és svéd cégek rendelkeznek. 2019-ben fogadott el a kormány és a parlament egy 5G-stratégiát.
– mondta a szakértő. Kiemelte: Bukarest 2019-ben az amerikai AT&T-vel kötött szerződést az 5G kiépítésére, ami a Huawei kizárását is jelenti. „Azóta nem mozdult a törvényhozás, márpedig számos törvényre, határozatra van szükség a munka megkezdéséhez. Közben a Romániában is jelen lévő Deutsche Telekom együttműködik fejlesztésekben és gyártásban is a Huaweijel” – fogalmazott az elemző.
Azzal kapcsolatban, hogy Bukarest mindenféle nagyobb befektetéstől is távol tartja Kínát, Barabás T. János azt mondta, fő politikai és gazdasági stratégia, hogy az Egyesült Államok legfontosabb térségbeli szövetségeseként előnyös IT-, energiaügyi, hadiipari, infrastrukturális befektetésekhez, valamint technológiához, menedzsmenthez jusson hozzá az ország.
– hangsúlyozta a szakértő, aki úgy véli, a terv már zajlik, így például Magyarországon legújabban két IT-cég a legnagyobb romániai befektető, a Digi kommunikációs, és az Emag e-kereskedelmi vállalat.
„Az Egyesült Államok Hírszerzési Igazgatósága nemrég közölt globális trendek jelentéséből kiderül, hogy hosszú távon Washington Kínát tartja legfőbb kihívásnak. Az amerikai előrejelzésben az Európai Unió várhatóan erősödik gazdaságilag, de a gyenge pénzügyekkel és IT-képességekkel rendelkező régiók leszakadnak. Washington szerint marad az EU mostani Oroszország-politikája, erősödik Kína ellenfélképe, szorosabbá válik az Egyesült Államokkal való kapcsolat. Ha tehát Románia amerikai hátszéllel akar fejlődni, akkor nem engedheti be az érzékeny technológiai piacaira Kínát” – adott helyzetképet Barabás T. János.
Szerinte ennek tudható be, hogy a szociáldemokrata (PSD) kormány tavalyi bukása után visszamondták a cernavodai atomerőmű kínai felújításáról szóló előzetes megállapodást, és nem kínai cégek nyerik el a kommunikációs, IT-beszerzéseket. „A kikötői, közlekedési infrastruktúra és a szénbányászat az IT-nál kevésbé érzékeny terület a nemzetbiztonság számára, utóbbi területeken vannak kínai befektetések Romániában” – jegyezte meg a szakértő.
Lehallgathatta a Huawei egy holland távközlési vállalat ügyfeleit
A Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat segítségével a kínai kormány lehallgathatta a KPN Telecom NV holland távközlési vállalat ügyfeleit – közölte hétfőn a holland sajtó a KPN által tíz éve készített, nemrégiben kiszivárgott, titkosított jelentésére hivatkozva. A beszámolók szerint a holland távközlési vállalat belebukhat abba, hogy a 2010-ben készített, titkosított jelentését nem hozta nyilvánosságra, a dokumentum szerint ugyanis a Huawei munkatársai mind a KPN épületein belül, mind pedig Kínából „illetéktelenül, ellenőrizetlenül és korlátlanul” lehallgathatták az hágai központú cég és Telfort nevű leányvállalata által kiosztott mobilszámokat. Hogy a lehallgatások megtörténtek-e, s ha igen, milyen gyakran, a jelentésből nem derül ki – írta a sajtó. Az világos viszont, hogy a Huawei rendszere lehallgathatta a holland kormány tagjainak, köztük Jan Peter Balkenende korábbi miniszterelnök telefonját, valamint az országban élő kínai emigránsok beszélgetései mellett tudomást szerezhetett arról is, hogy a kiknek a telefonját figyeli vagy hallgatja le a holland rendőrség, vagy az ország titkosszolgálata. A KPN friss közleménye szerint nincs arra utaló jel, hogy a kínai vállalat bárkit lehallgatott volna, vagy ellopta volna ügyfeleinek adatait. Ha a cég ilyen esetről tudomást szerzett volna, haladéktalanul tájékoztatta volna az illetékes hatóságokat és az ügyfeleket – írták. Hozzátették: a Huawei alkalmazottai nem rendelkeztek hozzáféréssel a KPN kulcsfontosságú hálózatához és adataihoz, a kínai vállalat mindenkor a KPN engedélye szerint működött a hágai központban. Ez vonatkozott mind a Huawei, mind pedig a KPN által a tevékenységének támogatására alkalmazott alvállalkozókra is. A Huawei válaszában kiemelte: soha nem járt el rosszindulatúan, sosem élt vissza a helyzetével Hollandiában.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!