Fotó: Ambrus Attila magánarchívuma
Nekünk magyaroknak el kell mondanunk, hogy itt vagyunk, másként nem tehetünk, és élni akarunk, élni azokkal a jogokkal, amely a többséget megilleti, s azokkal is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy önazonosságunkat, anyanyelvünket megőrizzük.
2024. november 14., 09:302024. november 14., 09:30
A demokratikus választások – láttuk – egy világot tudnak megváltoztatni. Ahol nincs zsarnokság, ott a nép hangja a választásokon, választásokkal éri el a politikusokat. Nekünk, romániai magyaroknak valahányszor lehetőségünk van, el kell mondanunk, hogy itt vagyunk, másként nem tehetünk, és élni akarunk, élni azokkal a jogokkal, amely a többséget megilleti, s ha lehet, azokkal is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy önazonosságunkat, anyanyelvünket megőrizzük.
Nem dőlt hátra a júniusi EP-választáson, sem a helyhatósági választáson. Amikor sokan attól tartottak, sokan azzal riogattak, néhányan azt remélték, hogy a romániai magyar választók otthon maradnak, kiváló eredményt ért el az RMDSZ. A magyarok bíztak az összefogás erejében, és hallatták a hangjukat. Az elmúlt évtized legjobb eredményét érte el, ki is? Nemcsak az RMDSZ, hanem a magyar közösség is! Ezt az eredményt kell megismételni az államelnöki és parlamenti választásokon is!
A kiábrándultak, a lemondók azt firtatják, mi haszna van a választásoknak? A magyar képviselet célja nem lehet más, mint a közösség védelme és építése. Erre pedig felhatalmazást és lehetőséget a közösség választáson kinyilvánított megbízatása, szolidaritása adhat. Nehéz idők jönnek, veszélyekkel tele. De mikor nem voltak nehéz, zord idők Erdélyben?
Ahogyan soha nem tette meg. Sőt, gyakran úgy határozott, hogy jobb lenne, ha anyanyelvünk eltűnne, ha mi, magyarok is elvándorolnánk Nyugatra vagy vissza Ázsiába. Ma is vannak, akik ezt szeretnék!
Hogy ne ők jussanak a hatalmi eszközökhöz, a legjobb eszköz ehhez a kormányzás. És minden magyar szavazat közelebb visz a kormányzáshoz.
Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar nyelv napja van. Olvasom, hogy milyen módszerekkel fenekednek az anyanyelv használat ellen – úgymond az állam nyelvének védelmében – ott, Szlovákiában és Kárpátalján, ahol a magyar közösségnek nincs parlamenti képviselete. Megjósolható, hogy nálunk, Romániában is mozgolódni kezdenének a „nyelvvédők”, ha érdekképviseletünk meggyengülne. Ne hagyjuk!
Amelyet azzal indokolnak, hogy csökkenteni kell az adminisztrációs kiadásokat, Traian Băsescu másfél évtizeddel ezelőtti tervét leporolták és benyújtották a parlamentbe. De Băsescu tervéhez képest, az új törvényjavaslat már nem utal egy esetleges székely régióra Brassó központtal, hanem a jelenlegi fejlesztési régiók szerint szerveznék meg a nyolc megyés felosztást. Mondják, hogy ezzel rengeteget lehetne megspórolni a kiadásokból. Igaz, de egy demokratikus országban az államnak kellene figyelnie polgárai jólétére, még ha az több pénzbe kerülne is!
A magyar közösség Bukarestnek, esetleg „csak” Gyulafehérvárnak lesz kiszolgáltatva. Tiltakozni kell ez ellen úgy, hogy erőt mutatunk a választásokon!
Az is világossá vált, hogy csak nekünk fontos a multikulturális Erdély építése, magyar településeink fejlesztése. A többségiek még bevallatlanul is szeretnék a szegénységbe taszítani a magyarok lakta településeket.
A választási matematikát pedig mi is alakítjuk.
Úgy, hogy nem dőlünk be annak, hogy alacsony lesz a részvétel, ezért nem számít az én szavazatom. Számít minden egyes szavazat! A szavazatokkal bizonyítjuk, hogy ez a mi országunk is, ahol nem dönthetnek nálunk nélkül a jövőnkről. Ha bizonyítjuk, hogy november 24-én és december 1-jén a magyarokkal számolni kell.
Kortesbeszédnek hangzik az RMDSZ felhívása, ám végiggondolva helyzetünket, sorakoztatva aspirációinkat józan, megfontolandó üzenetként hat: „A választásokon döntsünk józan ésszel, hogy a józan ész győzedelmeskedjen Bukarestben is.
Így legyen!
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 33240005.
Comandat de UDMR, cod MFC: 33240005.
A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság liberális párti elnöke, Ioan Chirteș lemondását követeli Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a George Simion állítólagos orosz hírszerzési kapcsolatairól tett kijelentései miatt.
Nem kíván foglalkozni Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke arról, hogy kinevezné-e miniszterelnöknek Klaus Iohannis leköszönő államfőt, ha megnyeri az elnökválasztást.
Csupán 2025. január 7. után lesz Romániának új kormánya Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és egyben államfőjelöltje szerint.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból.
A legfelsőbb bíróság szerdai döntése értelmében vizsgálati fogságban marad Marta Dalida Achim, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
Magánrendelőt tervez nyitni Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter, miután a legfelsőbb bíróság megtiltotta, hogy állami kórházakban gyakorolja a szakmáját.
Döntő házként fogadta el szerdán a szenátus a harminckét F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvénytervezetet.
Tehéntejből készült sajtot hívnak vissza a Carrefour üzletlánc boltjaiból, miután Listeria monocytogenes baktériumot találtak benne.
A gyanú mellett egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy George Simion, az AUR elnöke találkozott az orosz katonai hírszerzés tisztjeivel, és békés tüntetéseket, választási felvonulásokat próbált eltéríteni.
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Látogatottsági adatok