Megfelel az alaptörvénynek a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet, amennyiben a szabadságjogokat törvény formájában korlátozzák – határozott szerdán a román alkotmánybíróság. Továbbra sem tudni azonban, hogy a szükségállapot csütörtöki lejárta után szankcionálhatnak-e a hatóságok.
2020. május 13., 12:462020. május 13., 12:46
2020. május 13., 13:472020. május 13., 13:47
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a taláros testület közölte: az alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozattal utasította el az alkotmányossági óvást. Szavazattöbbséggel elfogadta ugyanakkor a kifogást, és megállapította: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet abban az esetben felel meg az ország alaptörvényének, amennyiben a rendkívüli állapot idején foganatosított intézkedések nem korlátozzák bizonyos alapvető szabadságjogok gyakorlását. Az alkotmánybírák egyúttal felhívták a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.
A 2004/24-es számú, a veszélyhelyzetet szabályozó rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Ugyancsak a nép ügyvédje támadta meg a taláros testületnél azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegő polgárokat és cégeket. Az alkotmánybíróság egy héttel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította azt a rendeletet.
A bukaresti szenátus kedden jelentős módosításokkal megszavazta az Orban-kabinet törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a csütörtökön lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról döntéshozó kamaraként szerdán szavaz a képviselőház. Ám mivel a kormány késve, csak hétfőn terjesztette be a tervezetet, így a jogszabály nem léphet idejében hatályba, várhatóan csak a jövő hétfőn.
Emiatt a március közepén kihirdetett rendkívüli állapot csütörtöki lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést. Szakértők szerint ez a joghézag csak akkor oldható fel, ha a kormány sürgősségi rendeletet is kibocsát, az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján azonban ez a lehetőség is elúszott.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!