Csekély az érdeklődés a parlamenti választások iránt a külföldön élő több millió román állampolgár között: a regisztrációs időszak több mint felének elteltével eddig alig ezren jelezték, hogy levélben akarnak voksolni.
2016. június 21., 17:492016. június 21., 17:49
2016. június 21., 18:202016. június 21., 18:20
Bár a külhoni románok, valamint hazai politikai és civil szervezetek részéről korábban fokozott igény mutatkozott a levélszavazás intézménye iránt, meglepő módon az erre jogosultak közül egyelőre kevesen kívánnak élni a lehetőséggel. Legalábbis ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden rendeztek a témában a bukaresti külügyminisztériumban.
Marian Muhuleţ, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke közölte, eddig összesen 1007, külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgár jelezte, hogy levélben szavazna az idei parlamenti megmérettetésen. Elhangzott, hogy egyelőre újabb külföldi választókörzetek megszervezésére sincs igény. Miközben ugyanis erre olyan városokban nyílna lehetőség, ahol legalább százan kérik ezt, eddig összesen 334 ilyen kérés érkezett, de nem egy adott körzetből, hanem az egész világból. „Jelenleg elmondható, hogy a szavazati jog tekintetében a külföldön élő románok pozitív diszkriminációban részesülnek romániai honfitársaikhoz képest, éppen ezért arra biztatjuk őket, hogy éljenek ezzel a lehetősséggel\" – jelentette ki Muhuleţ.
A hivatalosan külföldön élő román állampolgárok – akik most először adhatják le voksaikat levélben – április 1-jétől augusztus végéig jelentkezhetnek be az év végi parlamenti választásokra. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken. Külföldön csak lakcímkártyával vagy a román útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, mint ahogy a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson.
Dan Stoenescu külhoni románokért felelős tárca nélküli miniszter kedden felhívást intézett a diaszpórában élőkhöz, hogy éljenek az új választási törvény adta többletlehetőségekkel, és jelezzék írásban voksolási szándékukat az illetékes külképviseleteken. A regisztrációs időszak a választások előtt három hónappal ér véget. Miközben a voksolás időpontját nagy valószínűséggel november 20. és december 18. között bonyolítják le, az AEP alelnöke felhívást intézett a kormányhoz, hogy minél hamarabb tűzze ki a választások dátumát. Egyébként a bukaresti hatóságok becslése szerint a külföldön élő több mint hárommillió román állampolgár közül mintegy félmillió rendelkezik bejelentett külföldi lakcímmel.
Míg belföldön elvileg 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor, a külföldön élő több millió román állampolgár összesen négy képviselőt és két szenátort küldhet a bukaresti törvényhozásba. A legutóbbi, 2012-es parlamenti választásokon valamivel több mint 60 ezren szavaztak külföldön, így a külföldi választókerületekből kevesebb vokssal lehetett mandátumhoz jutni mint belföldön.
A bukaresti parlament tavaly októberben azért tette lehetővé, hogy a külföldön élők levélben is voksolhassanak, mert a 2014-es elnökválasztáson hatalmas sorok alakultak ki a külképviseletek előtt. Akkor az első fordulóban több mint 160 ezren, a másodikban pedig csaknem 380 ezren szavaztak külföldön, ám a külképviseletek előtt várakozók közül sokan nem kerültek sorra, és nem élhettek szavazati jogukkal.
Mint ismeretes, Magyarországon először a 2014-es országgyűlési választásokon nyílt lehetőség a levélben szavazásra, ezt azonban csak az anyaországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok vehetik igénybe. Két évvel ezelőtt 193 793 választópolgár (ebből 99 628 romániai) szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, közülük mintegy 129 ezren adtak le érvényes szavazatot.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
A Bukarest és Kijev közötti vasúti személyszállítás újraindításáról állapodott meg Románia és Ukrajna – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára.
Feltehetően megbízásból cselekedett az külföldi állampolgár, aki hat lövést is leadott Bukarest központjában, egy terasznál. Utólag kiderült egy török állampolgárról van szó, és más részletekről is beszámolt a román sajtó.
Jóváhagyott a kormány csütörtöki ülésén egy határozatot, amely szerint lakást utalnak ki Traian Băsescu volt államfő számára. Az erről szóló határozatot azonban Băsescu kérésére, biztonsági okokból titkosították.
szóljon hozzá!