Fotó: Vargyasi Levente
Ezután a helyi tanács jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelvhasználati jogok, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte a Dăncilă-kabinet szerdai ülését követően Nelu Barbu kormányszóvivő.
2019. július 03., 22:522019. július 03., 22:52
2019. július 03., 22:532019. július 03., 22:53
Mindez azután vált lehetségessé, hogy újabb sürgősségi rendelettel módosította a bukaresti kormány a múlt héten elfogadott közigazgatási törvénykönyv egyes anyanyelvhasználati rendelkezéseit, miután Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy nappal korábbi találkozójukon felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy a kódex új változata visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén a parlament által kidolgozott változathoz képest.
Romániában legalább 20 százalékos lakosságarány esetén illeti meg a hivatali anyanyelvhasználat joga a nemzeti kisebbségeket. A kormány az előírást most megengedő értelmezéssel egészítette ki,
Barbu kifejtette: az anyanyelvhasználati jogot a helyi közigazgatási szerveknek, az alárendeltségükbe tartozó közintézményeknek és közüzemeknek, valamint a központi közigazgatás helyi kirendeltségeinek kell biztosítaniuk azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya az utolsó népszámláláson elérte az összlakosság legalább 20 százalékát. A szóvivő szerint a kormány a törvényhozási tanács véleményezésének figyelembe vételével módosította néhány pontban szerdai ülésén az egy héttel korábban sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, pontosítva bizonyos eljárásokat, kifejezéseket. „Ugyanakkor a világosabb megfogalmazás érdekében a kétnyelvű kifejezést a román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén kifejezésre cserélték a törvényszövegben” – mondta még Barbu.
A kódex múlt héten elfogadott változatában az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy az új törvényszöveg „kétnyelvű” helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője múlt héten elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási törvénykönyv akkor elfogadott változatát, mivel értesülése szerint abból a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzott.
Az MTI-nek nyilatkozva Cseke Attila szerdán azt mondta: az RMDSZ álláspontját igazolja az, hogy a kormány visszatért a témára és kiigazított egy-két rendelkezést. Arra a kérdésre, hogy miként értelmezi a kormányszóvivő szavait, aki szerint a nyelvi jogokat az utolsó népszámlálási adatoktól teszik függővé, a frakcióvezető elismerte: vélhetően a mostani korrekció nem vonatkozik a szerzett jogok védelmének helyreállítására. Ha ugyanis a nyelvi jogok az utolsó népszámlálás eredményétől teszik függővé, azt jelenti, hogy a magyarság elveszíti ezt a jogot azokon a településeken (a román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt), ahol húsz százalék alá csökken az aránya.
„Az RMDSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat terén a közigazgatási kódex parlament által kidolgozott formája lett volna elfogadható. Meg kell várjuk, hogy hivatalos közlönyben mi jelenik meg és utána tudunk mindent szövegszerűen értelmezni” – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás