Fotó: Vargyasi Levente
Ezután a helyi tanács jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelvhasználati jogok, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte a Dăncilă-kabinet szerdai ülését követően Nelu Barbu kormányszóvivő.
2019. július 03., 22:522019. július 03., 22:52
2019. július 03., 22:532019. július 03., 22:53
Mindez azután vált lehetségessé, hogy újabb sürgősségi rendelettel módosította a bukaresti kormány a múlt héten elfogadott közigazgatási törvénykönyv egyes anyanyelvhasználati rendelkezéseit, miután Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy nappal korábbi találkozójukon felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy a kódex új változata visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén a parlament által kidolgozott változathoz képest.
Romániában legalább 20 százalékos lakosságarány esetén illeti meg a hivatali anyanyelvhasználat joga a nemzeti kisebbségeket. A kormány az előírást most megengedő értelmezéssel egészítette ki,
Barbu kifejtette: az anyanyelvhasználati jogot a helyi közigazgatási szerveknek, az alárendeltségükbe tartozó közintézményeknek és közüzemeknek, valamint a központi közigazgatás helyi kirendeltségeinek kell biztosítaniuk azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya az utolsó népszámláláson elérte az összlakosság legalább 20 százalékát. A szóvivő szerint a kormány a törvényhozási tanács véleményezésének figyelembe vételével módosította néhány pontban szerdai ülésén az egy héttel korábban sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, pontosítva bizonyos eljárásokat, kifejezéseket. „Ugyanakkor a világosabb megfogalmazás érdekében a kétnyelvű kifejezést a román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén kifejezésre cserélték a törvényszövegben” – mondta még Barbu.
A kódex múlt héten elfogadott változatában az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy az új törvényszöveg „kétnyelvű” helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője múlt héten elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási törvénykönyv akkor elfogadott változatát, mivel értesülése szerint abból a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzott.
Az MTI-nek nyilatkozva Cseke Attila szerdán azt mondta: az RMDSZ álláspontját igazolja az, hogy a kormány visszatért a témára és kiigazított egy-két rendelkezést. Arra a kérdésre, hogy miként értelmezi a kormányszóvivő szavait, aki szerint a nyelvi jogokat az utolsó népszámlálási adatoktól teszik függővé, a frakcióvezető elismerte: vélhetően a mostani korrekció nem vonatkozik a szerzett jogok védelmének helyreállítására. Ha ugyanis a nyelvi jogok az utolsó népszámlálás eredményétől teszik függővé, azt jelenti, hogy a magyarság elveszíti ezt a jogot azokon a településeken (a román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt), ahol húsz százalék alá csökken az aránya.
„Az RMDSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat terén a közigazgatási kódex parlament által kidolgozott formája lett volna elfogadható. Meg kell várjuk, hogy hivatalos közlönyben mi jelenik meg és utána tudunk mindent szövegszerűen értelmezni” – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás