Szigorúbb fellépést sürgetnek az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyek ellen
Fotó: Freepik
Az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyekre kiróható büntetések szigorítását kéri Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. december 20., 15:292024. december 20., 15:29
Pénteki közleményében Alex Florenţa legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyészség félévente készít kimutatásokat a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek tilalmával, illetve erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítással kapcsolatos ügyekről. Ezek alapján
2018 és 2022 között évente átlagban 21 bejelentést kaptak a hatóságok. Megjegyezte azt is, hogy ezeknek a kivizsgálása alapvetően a bírósági ügyészségek hatáskörébe tartozik, a legfőbb ügyészség csak akkor illetékes az ügyben, ha a feltételezett elkövető magas rangú állami tisztségviselő. Jelenleg több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, amelyekben törvényhozók vagy európai parlamenti képviselők érintettek – tette hozzá.
Alex Florenţa rámutatott, az elmúlt időszak eseményei, az online térben egyre inkább megnyilvánuló jogellenes magatartás, a bűncselekmény elkövetésére vagy erőszakra, diszkriminációra uszítások megkövetelik az ezzel kapcsolatos törvényi keret kiigazítását, frissítését. A legfőbb ügyész szerint olyan törvénymódosító javaslatokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szervek számára a jelenség elleni hatékony fellépést.
A testület december 18-án tartotta meg első ülését. Ezen a legfőbb ügyészség több javaslatot terjesztett elő.
A legfőbb ügyész az Agerpres hírügynökség szerint a módosításra szoruló előírások között említette a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet azon kitételét, amely szerint az emberiesség elleni bűncselekményeket vagy háborús bűnöket elkövetett személyek kultuszának előmozdítása csak akkor büntetendő, ha létezik egy jogerős ítélet, amely megállapítja az illető bűnösségét. Florenţa szerint ez a kitétel jelentősen szűkíti az érintettek körét, ezért úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy az a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében részt vett személyekre vonatkozzon, függetlenül attól, hogy elítélték őket vagy sem.
Egy másik törvénymódosítással a legfőbb ügyész szerint lehetővé kellene tenni a büntetőjogi felelősségre vonást olyan helyzetekben is, amikor nem történik konkrét, közvetlen fenyegetés, azonban a megnyilvánulás formája, a bejegyzéshez használt képek és egyéb elemek erős megfélemlítő hatással bírnak, ezért fenyegetésként is értelmezhetők.
Alex Florenţa javaslatot tett továbbá az ilyen jellegű bűncselekmények büntetésének szigorítására, hangsúlyozva, hogy a büntetési tételek növelése hatékonyabbá tenné a nyomozást és az elrettentő hatás is nagyobb lenne.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
1 hozzászólás