Miközben egy felmérés szerint a romániai polgárok többsége szerint az országnak nem kellene migránsokat befogadnia, Zoran Milanovic horvát miniszterelnök arra kérte Szerbiát: ne Horvátország, hanem Románia és Magyarország felé irányítsa tovább az illegális bevándorlókat. A horvát kormányfő a sajtónak nyilatkozva arra hivatkozott, hogy nem bír a több tízezernyi migránssal.
2015. szeptember 22., 19:192015. szeptember 22., 19:19
Az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből kiderül, Romániában nem látnák szívesen az ide irányított migránsokat. Az Adevărul napilap megrendelésére készült, kedden nyilvánosságra hozott kutatás szerint a válaszadók 56,2 százaléka úgy véli, Romániának nem kellene bevándorlókat befogadnia, és csupán 35,5 százalék véli úgy, hogy igen. Ugyanakkor még a migránsok befogadása mellett állást foglalók elsöprő többsége – 82,1 százaléka – is azt mondja, hogy nem az EU-nak, hanem Romániának kell meghatároznia, hány bevándorlót hajlandó befogadni.
A megkérdezettek 65,3 százaléka nem szeretné, ha Romániában települnének le a menekültek, és csak 26,5 százalék gondolja úgy, hogy be kellene fogadni őket. 67,1 százalék emellett úgy nyilatkozott: nem szeretné, ha a saját településén telepednének le a migránsok. A válaszadók 41,7 százaléka szerint a migránsok a Közel-Keleten dúló háború elől menekülnek, 23,4 százalék véli úgy, hogy Európa destabilizálásának céljával jönnek, és 23,3 százalék szerint gazdasági bevándorlók.
A megkérdezettek 37 százaléka szerint kevéssé valószínű, hogy Románia tranzitországgá válik a migránsok számára, ugyanakkor 29,5 százaléknak meggyőződése, hogy átvonulnak majd Románián is. 44,3 százalék úgy véli: Románia nem lesz célország, míg az ellenkező álláspontot 23,9 százalék képviseli. 21,8 százalék sem kis, sem nagy mértékben nem tart ettől.
Egyébként kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok újonnan beiktatott nagykövete a parlament két házának elnökeivel folytatott egyeztetést, amelyen a migránsügy is szóba került.
Nehéz uniós egyeztetések
Csaknem tízórás tárgyalás után sem született megegyezés Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról. A 28 tagállam képviselőinek arról kellett egyezségre jutniuk, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül.
Három kérdésben nincs egyetértés. Az első arról szól, hogy a tagállamok miként „vásárolhatják” ki magukat az elosztási rendszerből. A megállapodás tervezetében az állt, hogy fejenként 6500 euró befizetésével lehetne mentességet szerezni a menekültek befogadása alól, de csak egy bizonyos időszakra, a formálódó elképzelés szerint legfeljebb hat hónapra. Kedden Berlin jelezte: ez végül lekerült a napirendről.
Vita van arról is, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögországból, Olaszországból és Magyarországról telepítsenek át menekülteket, de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat.
A harmadik fő vitapont az, hogy milyen döntéssel fogadják el a menekültek elosztásáról szóló megállapodást. A bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg szerint egy ennyire fajsúlyos politikai ügyben teljes egyetértéssel kellene dönteni. Ugyanakkor számos tagállam – köztük Németország – hangsúlyozza, hogy az elosztást ellenző államok – köztük Magyarország és Lengyelország – miatt szükség esetén élni kell a minősített többséggel történő szavazás lehetőségével.
A visegrádi négyek hétfői tanácskozásán is megerősítést nyert: a négy tagállam továbbra is ellenzi a Brüsszel által erőltetett kvótarendszert, és a migráció kiváltó okainak megszüntetését szeretné. Közben a német vasúttársaság bejelentette: október 4-ig felfüggesztik a vasúti közlekedést Salzburg és München között a migránsok miatt.
Mintegy 12 ezer migráns érkezett Hegyeshalomra hétfőn
Mintegy 12 ezer migráns érkezett hétfőn a hegyeshalmi vasútállomásra – számolt be kedden az M1 aktuális csatorna tudósítója. Az osztrák határmenti településre hét olyan vonat érkezett, amely csak migránsokat szállított. Mint ismeretes, a migránsokat a horvát kormány szervezetten szállítja a magyar határra, ahonnan a magyar hatóságok az osztrák határhoz viszik őket.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök keményen kiosztotta a zágrábi kormányt. „A kormány nem készült fel kellően a migránsválság kezelésére” – jelentette ki hétfőn este. „A helyzet még mindig nem olyan stabil és biztonságos, mint amilyennek lennie kellene: aggasztó, hogy ellenőrzés nélkül ennyi ember jön be az országba, akikről nem tudjuk, kicsodák, és mit akarnak” – mondta az államfő.
Grabar-Kitarovic hozzátette, a határellenőrzés nem működik, és a helyzet csak azután javult, hogy a migránsok nagy részét Magyarországra szállították. Az elnök leszögezte, a horvát kormány „B terve”, miszerint az illegális bevándorlókat a magyar határ felé irányítják, reakció az „A tervre”, amely nem is létezett.
Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára hétfőn azt mondta: Szlovéniának meg kell védenie Európa schengeni határait. Az államtitkár elutasította a vádakat, hogy „lassanként” beengednék a Horvátországból érkező migránsokat. Eközben Szerbia kedden bejelentette: a hétfő éjféltől hatályos horvát határzár miatt Románia és Bulgária felé irányítja a teherforgalmat.
Iszlamistákat keresnek Berlinben
Több hónapig tartó nyomozás után nagyszabású razziát tartottak kedd reggel Berlinben két feltételezett szélsőséges iszlamista ügyében. Több száz rendőr bevetésével átkutattak egy mecsetet, amely a szélsőséges iszlamizmus legerősebb németországi irányzata, a szalafizmus berlini központjának számít, és házkutatást tartottak hét lakásban.
Egy rendőrségi szóvivő tájékoztatása alapján a berlini főügyészség eljárása két ember ellen irányul. Egyikük – egy 51 éves marokkói születésű férfi – a gyanú szerint arra buzdított embereket, hogy csatlakozzanak fegyveres dzsihadista szervezetekhez, amelyek Szíriában harcolnak az Aszad-rezsim ellen. A másik gyanúsított – egy 19 éves macedóniai származású fiatalember – pedig a hatóságok szerint jelenleg Szíriában van és harcol a dzsihadisták oldalán.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az államfő minden bizonnyal egyeztetni fog a parlamenti pártokkal a hírszerző szolgálatok vezetőinek kinevezéséről, és meggyőződése, hogy „bölcs döntés” születik majd.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
szóljon hozzá!