A romániai lakosság több elvárásának is hangot ad az ASPES elemzése
Fotó: László Ildikó
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy közvetlenül, vagy pedig a parlamenttel és a kormánnyal együtt valós és mélyreható változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Előrejelzések Egyesülete (ASPES).
2025. április 25., 16:212025. április 25., 16:21
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott pénteki közleményben megfogalmazottak szerint a romániaiak legfontosabb elvárása, hogy az alkotmányosan megválasztott elnök írjon ki népszavazásokat, ha nem tud megegyezni a parlamenttel és a kormánnyal, de mindig Romániát helyezze előtérbe.
Az APES szerint az elnöki hivatal reformokra szorul: az intézményt a gazdasági és társadalmi életben szerzett szakmai és gyakorlati tapasztalattal, illetve országosan vagy nemzetközileg elismert tudományos munkássággal rendelkező szakértőkkel kell felölteni.
A korábbi felmérések eredményeivel ellentétben már nem teljesen egyértelmű a Románok Egyesüléséért Szövetség AUR) elnöke, a szélsőjobboldal által támogatott George Simion győzelme az elnökválasztás első fordulójában – derül ki egy friss kutatásból.
Emellett a szervezet szerint karcsúbb parlamentre van szükség:
Hasonlóan a minisztériumok számát és legtöbb 14-re kell korlátozni, tárcánként 2-3 államtitkárral, nem politikai, hanem szakmai alapon kinevezett miniszterekkel, a megyék számát pedig legtöbb 15-re kell csökkenteni.
Ezekkel az intézményi reformokkal mintegy 40 százalékkal csökkenthető az önkormányzati és a központi államapparátus, és jelentősen mérséklődnének a költségvetési kiadások.
– olvasható a közleményben.
A romániai polgárok csaknem 90 százaléka úgy véli, hogy az ország nemzeti érdeke, hogy az EU és a NATO tagja maradjon, de féltik az EU-tól a szuverenitást – derül ki egy friss felmérésből.
A szervezet emellett változást szeretne Románia külpolitikájában, nyitást szorgalmaz Közel-Kelet, Afrika, Ázsia, Kína, India, India, Japán és Latin-Amerika irányában.
A két, magát szuverenistának hirdető jelölt jut be az elnökválasztás második fordulójába – erre a következtetésre jutott a Sociopol közvélemény-kutató intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!