Ami a Gázai övezetben élő civil lakosságnak nyújtott romániai segélyeket illeti, a válaszadók 78 százaléka egyetért, 20 százalékuk viszont nem ért egyet velók.

Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint a közel-keleti háború a romániai lakosság biztonságát veszélyeztető terrorista akciókhoz vezethet-e?”, a megkérdezettek 56 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék szerint nincs ilyen veszély.

Egy másik pontban a zsidó menekültek romániai befogadásának lehetőségére kérdeztek rá, a megfogalmazás a következő volt: „Egyetért-e Ön teljesen, részben vagy egyáltalán nem azzal, hogy Románia nyitott legyen, és fogadjon be olyan izraeli zsidókat, akik a háború elől menekülni akarnak, és hazánkban szeretnének menedéket találni?”. A válaszadók 29 százaléka válaszolta, hogy teljesen egyetért"”, 38 százalék „részben egyetért, 31 százalék pedig nem ért egyet.

Izraeli mellett egy palesztin állam létrehozását a válaszadók 56 százaléka támogatta, 18 százalékuk ellenezte, 26 százalékuk pedig azt mondta, hogy nem tudja, mit válaszoljon.

A válaszadók több mint egyharmada, 36 százaléka jobban aggódik az ukrajnai konfliktus miatt, mint a Közel-Kelet miatt, 17 százalék jobban aggódik a Közel-Kelet miatt, 35 százalék pedig mindkét konfliktus miatt egyformán aggódik.

Arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint az ukrajnai háború miatt a katonai kockázatok Románia számára most magasabbak, alacsonyabbak vagy ugyanolyanok, mint a konfliktus kezdetén? A megkérdezettek 42 százaléka szerint a katonai kockázatok magasabbak, 47% szerint pedig ugyanolyanok.

A megkérdezettek mindössze 2 százaléka bízik abban, hogy fegyveres veszély esetén a román kormány képes megvédeni a lakosság biztonságát, 17 százalékuk nagyon bízik a kormányban, míg a kabinetben fegyveres támadás esetén alacsony vagy nagyon alacsony mértékben megbízók aránya 35, illetve 44 százalék.

Az IRSOP felmérése október 25. és 30. között zajlott, 905 reprezentatív mintán. A hibahatár 3,3 százalék.