A neolegionárius mozgalom képviselője kísérte el Georgescut a műsorba, amelyben tagadta, hogy köze lenne a neolegionárius mozgalomhoz

Georgescu

Rossz társaság. Georgescu a neolegionárius Eugen Sechila társaságában a műsor előtt

Fotó: Videófelvétel/Gândul

Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.

Krónika

2024. december 04., 15:592024. december 04., 15:59

2024. december 05., 10:132024. december 05., 10:13

Kiderült ugyanis, hogy a Gândul portál stúdiójába, ahonnan a műsort sugározták, a neolegionarizmus egyik vezető képviselője, Eugen Sechila kíséretében érkezett.

A műsorban

szembesítették Georgescut azzal, hogy korábban a 30-as, 40-es években működő fasiszta Mihály Arkangyal Légióját, a Vasgárdát és Ion Antonescu diktátort méltatta, amit ő tagadni igyekezett.

„Ez hamis, semmi közöm hozzá. Már csak azt kéne a fejemhez vágni, hogy részt vettem Kennedy meggyilkolásában” – válaszolta Georgescu mosolyogva a műsorvezetőnek, Marius Tucának.

Georgescu azzal zárta le a szélsőséges mozgalmakkal való kapcsolatainak témáját, hogy soha nem támogatott szélsőséges akciókat vagy fasiszta eszméket, és hogy soha nem dicsérte a legionárius mozgalmat.

korábban írtuk

Georgescu, a magyarbűvölő
Georgescu, a magyarbűvölő

Ez nem most kezdődött.

A valóságban több olyan felvétel is van, köztük egy 2020-ban készült, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. 2020-ban Elena Puiu, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület képviselője műsorának vendége volt.

A műsorban Georgescu azt mondta:

Idézet
És a legionárius mozgalomról, amikor az igazi történelmet megírják – mert az igazi történelmet még nem írták meg, de meg fogják írni – ki fog derülni, hogy ez volt az egészség és az önakarat legerősebb esszenciája és kifejeződése, amely a román népből származott. Egyedülálló volt, nem volt másolat, senkivel és senki által nem készült”.

Eugen Sechila, aki elkísérte a kedd esti műsorba, amelyben a legionáriusokkal való kapcsolatát tagadta, a romániai neolegionarizmus egyik legismertebb alakja.

A HotNews emlékeztet: Sechila Elena Puiuval együtt a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesületének vezetője. Az egyesületnek megtiltották, hogy a romániai iskolákban tevékenykedjen, miután

a hatóságok bizonyítékhoz jutottak arra vonatkozóan, hogy Sechila és Puiu legionárius propagandát folytat a diákok körében.

A Sechila egyesület Facebook-oldalán több, Corneliu Zelea Codreanu előtt tisztelgő szöveg is megjelent: „Corneliu Codreanu előtt Románia egy lakott Szahara volt. Az ég és föld között élőknek nem volt más tartalmuk, mint a várakozás. Valakinek jönnie kellett” – fogalmazott a szélsőséges mozgalomra jellemző miszticista stílusban.

Sechila gyakran részt vesz a román kripto-legionarizmus akcióiban, gyűlésein és tüntetésein. Méltatói gyakran a „bajtárs” (camarad) kifejezést használják vele kapcsolatban, amit a két világháború közötti időszakban a legionáriusok is gyakran használtak.

korábban írtuk

Călin Georgescu „megvizsgálja”, mi legyen a deveselui NATO-rakétatámaszpont jövője
Călin Georgescu „megvizsgálja”, mi legyen a deveselui NATO-rakétatámaszpont jövője

Călin Georgescu szélsőjobboldali államfőjelölt felülvizsgálná, mi legyen a NATO európai rakétapajzsa részeként a dél-romániai Deveselura telepített rakétatámaszpont sorsa.

A férfi közösségi oldalára feltöltött fényképein légiós mozgalmi szimbólumokat visel, és puskákkal és pisztolyokkal felfegyverkezve jelenik meg. Korábban egyébként a francia idegenlégióban szolgált, jelenleg pedig katonai táborokat szervez fiatalok számára.

Egyébként Georgescu egy, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület Facebook-oldalán közzétett 2020-as interjúban

Călin Georgescu a legionárius mozgalmat betiltó törvényt bírálta.

„Egy dolgot szeretnék mondani, azok, akik ezt a törvényt beterjesztették vagy támogatják, alapvetően bolondok, az ország és a hit kiárusítói, és úgy is kell velük bánni” – mondta.

„És kérdezem önöket, vagy kérdezem a román népet, miért fogadták el ezt a törvényt? Alapvetően azok ellen fogadták el, akik a román nemzetet építették, ugye tudjátok! Tehát a történelmet nem lehet kitörölni, ahogy egyesek hiszik, még akkor sem, ha ők vannak hatalmon. De hangsúlyozom, hogy nincs hatalmuk, a hatalmat csak Isten adja” – fogalmazott Georgescu a szélsőséges mozgalom védelmében.

Tömeggyilkos szervezetet éltet Georgescu
A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, majd Corneliu Codreanu halála után 1938-tól – mikor Horia Sima és Ion Antonescu lett a vezetője – már antiszemita és magyarellenes mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig – közli a Wikipédia.
A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették (legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára „Légió” vagy „Légiós Mozgalom” (Mișcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt.
A szociális demagógiát hirdető szervezet az 1930-as években fokozatosan megerősödött. A gárda tagjai, a „légionisták” háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, zaklatták és bántalmazták őket a nyílt utcán, illetve titokban politikai gyilkosságokat terveltek ki és hajtottak végre.
Franciaország nyomására 1933-ban hivatalosan feloszlatták, de az a valóságban tovább működött. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve „Mindent a Hazáért Párt” (Partidul Totul pentru Țară) lett. A Gárda hamarosan a Harmadik Birodalom támogatását is elnyerte, és a legnagyobb hatású balkáni szélsőjobboldali mozgalommá nőtte ki magát, miközben erőteljesen hozzájárult Románia politikai életének destabilizálásához. A román kormány ennek megfelelően hol támogatta, hol üldözte.
A párt az 1937-es választásokon 16%-ot ért el, és 66 hellyel a harmadik legnagyobb parlamenti frakciója lett. II. Károly király részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt, amelyben Horia Sima miniszter lett.
1938-ban a király diktatúrát vezetett be, az uralkodó és a Vasgárda között hatalmi harc vette kezdetét. Codreanut bebörtönözték, majd a király parancsára rabszállító autón gyilkolták meg, II. Károly a Vasgárda további 300 vezető tagját végeztette ki 1938-ban.
A II. világháború kitörésekor, Lengyelország német lerohanásakor, 1939. szeptember 6-án Armand Călinescu miniszterelnök deklarálta Románia semlegességét, válaszul szeptember 21-én a vasgárdisták egy Németországból hazatérő halálkommandója Sima parancsára megölte. Armand Călinescu meggyilkolására válaszul II. Károly a Vasgárda 252 vezető tagját agyonlövette, a kivégzésekre gyakran a nyílt utcán került sor a szervezet tagjainak megfélemlítésére.
A második bécsi döntés után kialakult helyzetben II. Károly királyi diktatúrája megbukott, az uralkodó külföldi száműzetésre kényszerült, 1940. szeptember eleje után – mikor a németek Antonescut hatalomra emelték – az egyedüli engedélyezett politikai szervezet maradt az országban. Sima parancsnok miniszterelnök-helyettesként az ország harmadik emberének számított az új király, Mihály és Antonescu miniszterelnök után. Antonescu csak azért tette még erősebbé a Vasgárdát, mert meg akarta nyerni azt a többséget, amit a Vasgárda meg tudott szerezni magának az országban. 1940 novemberében került sor a jilavai mészárlásra, amely során II. Károly bukott diktatúrájának bebörtönzött vezetőit, összesen 60 főt megölt a Vasgárda, köztük Gheorghe Argeșanu tábornokot, volt miniszterelnököt, Victor Iamandi volt igazságügyminisztert, Gabriel Marinescu tábornokot, volt belügyminisztert, Ioan Grigore Bengliu tábornokot, a csendőrség volt főparancsnokát, Mihail Moruzovot, a titkosszolgált (Siguranța) volt főnökét.
A régi vezetőség az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, Olaszországba (például Ion Constantin Drăgan) és Németországba (például Horia Sima) menekültek. Antonescu a megmaradt szervezetre támaszkodva diktatúrát vezetett be.
A vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban Óromániában, Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken. A kegyetlenkedéseknek 1941–1943 között 350-400 000 zsidó áldozata volt.
A háború után betiltották.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Predoiu az Iliescuék elleni vádemelésről: értékelendő, még ha megkésett is

Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.

Predoiu az Iliescuék elleni vádemelésről: értékelendő, még ha megkésett is
2025. április 02., szerda

Nicușor Dan hajlandó a visszalépésről egyeztetni, hogy ne szuverenista jelöltek között dőljön el az elnöki tisztség sorsa

Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.

Nicușor Dan hajlandó a visszalépésről egyeztetni, hogy ne szuverenista jelöltek között dőljön el az elnöki tisztség sorsa
2025. április 02., szerda

Védelmi miniszter: nincs szó a Romániában állomásozó amerikai katonák kivonásáról

Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.

Védelmi miniszter: nincs szó a Romániában állomásozó amerikai katonák kivonásáról
2025. április 02., szerda

Ismét vádat emeltek Iliescu és társai ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében

Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.

Ismét vádat emeltek Iliescu és társai ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében
2025. április 01., kedd

Álprofilok, hamis információk: útmutató az elnökválasztást övező félretájékoztatások labirintusában

Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).

Álprofilok, hamis információk: útmutató az elnökválasztást övező félretájékoztatások labirintusában
2025. április 01., kedd

Aggasztó méreteket ölt a munkanélküliség a fiatalok körében

Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.

Aggasztó méreteket ölt a munkanélküliség a fiatalok körében
2025. április 01., kedd

Gyanús anyagot tartalmazó borítékot kapott három bukaresti közintézmény

Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.

Gyanús anyagot tartalmazó borítékot kapott három bukaresti közintézmény
2025. április 01., kedd

Nicușor Dan kíváncsi, mennyit költött a koalíció Crin Antonescu előkampányára

Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.

Nicușor Dan kíváncsi, mennyit költött a koalíció Crin Antonescu előkampányára
2025. április 01., kedd

Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le

Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.

Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le
2025. április 01., kedd

Újabb külföldieket toloncoltak ki az országból

A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.

Újabb külföldieket toloncoltak ki az országból