Fotó: NATO/Facebook
A parlament plénuma kedden tudomásul vette Klaus Iohannis levelét, amelyben az államfő arról tájékoztatja a törvényhozó testületet, hogy a NATO Reagáló Erők szükség esetén 2024-ben katonai műveletek előkészítése és/vagy végrehajtása céljából beléphetnek Romániába, állomásozhatnak vagy áthaladhatnak az ország területén.
2024. március 26., 21:172024. március 26., 21:17
„A 2023-ban egymást átfedő válságok körülményei között egyre kevésbé kiszámítható a nemzetközi környezet, és a biztonság új dinamikájának fő jellemzője az instabilitás. A nagyhatalmak közötti stratégiai versengéssel és a geopolitikai viszonyok átértékelődésével összefüggésében felerősődtek a regionális és globális szintű konfliktusok” – mutat rá a parlamentnek küldött levélben Iohannis.
Az államfő szerint az ukrajnai háború 2023 folyamán a harcban álló felek erejét felőrlő állóháborúvá vált, de Oroszország nem adta fel az invázió eredetileg meghirdetett céljait.
Iohannis emlékeztette a parlamentet:
vagy bizonyos részeit, a helyzet súlyosságától és a fenyegetés típusától függően – írja az Agerpres.
Az álamfő levelében kiemelte: szükség van a parlament előzetes jóváhagyására ahhoz, hogy a VJTF fogadáshoz szükséges romániai intézkedéseket a rendelkezésre álló nagyon rövid időn belül – 72 óra – végre lehessen hajtani.
„Jóváhagytam a NATO nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőinek, hogy szükség esetén 2024-ben katonai műveletek előkészítése és/vagy végrehajtása céljából belépjenek Romániába, állomásozzanak vagy áthaladjanak az ország területén. Felhatalmaztam a védelmi minisztert, hogy hagyja jóvá a VJTF struktúrájának/összetételének esetleges módosulásait a NATO 2024-re benyújtott tervéhez képest” – tájékoztatta levelében az államelnök a parlamentet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!