„A főügyész hatáskörébe tartozik a DNA teljes tevékenységének irányítása és koordinálása, azon intézkedések meghozása, amelyek biztosítják annak megfelelő megszervezését és működését. Az ügyészi részleg értékelése szerint az, hogy egyes büntetőeljárási előírásokat máshogy értelmezett, mint ahogy azokat az alkotmánybíróság utólag értelmezte, nem tekinthető a fent említett hatáskörök túllépésének” – áll az indoklásban.

Annak kapcsán, hogy Toader felrótta Kövesinek, hogy az bírálta az alkotmánybíróság egyes ítéleteit, illetve a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását célzó törvényjavaslatokat, a CSM megállapította, hogy ez sem elegendő ok a főügyész visszahívására, mivel ez nem minősül az alkotmánybíróság vagy a parlament tekintélyének aláaknázására tett kísérletnek.

Az arra vonatkozó vádra, miszerint Kövesi túllépte a hatáskörét – miután az alkotmánybíróság megállapította, hogy a DNA-nak nem áll jogában bűnvádi eljárást kezdeményezni jogszabályalkotás kapcsán –, a CSM leszögezi: ez nem minősül hatáskörtúllépésnek, mivel az alkotmánybírósági ítélet azt is rögzíti, hogy a bűnügyi nyomozó hatóságok rendelkeznek hatáskörrel egy kormányhatározat elfogadása körülményeinek kivizsgálására.

Mint arról beszámoltunk,

A tárcavezető többek között azt rótta fel Laura Codruţa Kövesinek, hogy túlzottan autoriter módon járt el, amikor személyesen vigyázta fel a Sorin Grindeanu vezette kormány által kibocsátott, 13-as számú sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott vizsgálatot.

Toader elmondta, a romániai közhatalmi intézmények viszonyát tekintve precedens nélküli helyzet állt elő 2017-ben, amikor a DNA-t a lojalitás hiánya miatt büntette meg az alkotmánybíróság. Kifejtette, a tavalyi év folyamán az alkotmánybíróság három esetben állapított meg alkotmányos természetű jogi konfliktust, és két esetben a lojalitás hiánya és az alkotmányellenes magatartása miatt rótta meg a DNA főügyészét.

Toader úgy vélekedett, hogy a korrupcióellenes ügyészség főügyészének „tettei veszélybe sodorhatják az általa vezetett intézményt, amelyet túlzottan autoriter módon irányít, önkényesen viselkedik, dacol a parlament tekintélyével, valamint a kormány szerepével és hatáskörével, illetve kétségbe vonja az alkotmánybíróság döntéseit és tekintélyét”.

A miniszter ugyanakkor csak javaslatot tehet egy főügyész leváltására, a végső döntést az államfőnek kell meghoznia.

A CSM döntésének meghozatalát követően pedig egyenesen úgy fogalmazott: Kövesi leváltása egyre távolabb kerül.

Toader viszont múlt héten kijelentette: amennyiben az államfő nem tesz eleget a javaslatának, és nem meneszti Kövesit, alkotmánybírósághoz fordul. A miniszter az indoklás nyilvánossságra hozaatalát követően bírálta a CSM-et, mondván: az nem tett egyebet, mint hogy átvette, és egy kicsit kipofozta a Kövesi által a meghallgatásán tett állításokat.
Mint ismeretes, a kormányoldal szerint Kövesi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyes vezetőivel közösen egyfajta „párhuzamos államot” épített ki, és közös erővel fabrikáltak bűnvádi dossziékat olyyan politikusok és üzletemberek ellen, akik az útjukban állnak.  Az ellenzék és a civil szféra egyes képviselői szerint ugyanakkor a kormányoldal nem akar mást, csak megmenteni a korrupciós gyanúba keveredett politikusait azáltal, hogy elhitelteleníti Kövesit és a DNA-t.

A DNA elleni offenzíva kapcsán állást foglalt az Európai Bizottság is. Frans Timmermans első alelnök Bukarestbe látogatva tájékozódott a helyzetről, majd – burkoltan üzenve a kormánynak – leszögezte: szerinte nincs semmilyen probléma a romániai igazságszolgáltatással, de ha egy ügyész kapcsán mégis gyanú merülne fel, annak kivizsgálása az igazságügyi ellenőrző szervek, nem pedig a politikumot képviselő miniszter feladata.