Fotó: Pál Árpád
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) menedzsmentje hatékony, így nem elégségesek a Tudorel Toader igazságügy-miniszter által felsorolt indokok arra, hogy felmentsék a tisztségéből Laura Codruța Kövesit, a DNA főügyészét – áll a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) ügyészi részlegének indoklásában, amelyet pénteken küldött el Klaus Johannis államfőnek.
2018. március 18., 14:452018. március 18., 14:45
2018. március 18., 15:212018. március 18., 15:21
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő testület kedvezőtlenül véleményezte Toader javaslatát, az indoklást azonban csak most szövegezte meg. Az 51 oldalas dokumentumban felsorolják az álláspontjukat a miniszter által összeállított húszpontos „vádirat" mindegyik pontjával kapcsolatosan, és megjegyzik: a bírálatok vagy alaptalanok, vagy túllépik a CSM ellenőrző hatáskörét.
Azon vádra, miszerint Kövesi alkotmányos természetű konfliktust generált volna két hatalmi ág, az igazságszolgáltatás és a kormány között, amikor a DNA egy kormányhatározat időszerűségét kezdte vizsgálni, a CSM ügyészi részlege úgy reagált:
„A főügyész hatáskörébe tartozik a DNA teljes tevékenységének irányítása és koordinálása, azon intézkedések meghozása, amelyek biztosítják annak megfelelő megszervezését és működését. Az ügyészi részleg értékelése szerint az, hogy egyes büntetőeljárási előírásokat máshogy értelmezett, mint ahogy azokat az alkotmánybíróság utólag értelmezte, nem tekinthető a fent említett hatáskörök túllépésének” – áll az indoklásban.
Annak kapcsán, hogy Toader felrótta Kövesinek, hogy az bírálta az alkotmánybíróság egyes ítéleteit, illetve a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását célzó törvényjavaslatokat, a CSM megállapította, hogy ez sem elegendő ok a főügyész visszahívására, mivel ez nem minősül az alkotmánybíróság vagy a parlament tekintélyének aláaknázására tett kísérletnek.
Az arra vonatkozó vádra, miszerint Kövesi túllépte a hatáskörét – miután az alkotmánybíróság megállapította, hogy a DNA-nak nem áll jogában bűnvádi eljárást kezdeményezni jogszabályalkotás kapcsán –, a CSM leszögezi: ez nem minősül hatáskörtúllépésnek, mivel az alkotmánybírósági ítélet azt is rögzíti, hogy a bűnügyi nyomozó hatóságok rendelkeznek hatáskörrel egy kormányhatározat elfogadása körülményeinek kivizsgálására.
Mint arról beszámoltunk,
A tárcavezető többek között azt rótta fel Laura Codruţa Kövesinek, hogy túlzottan autoriter módon járt el, amikor személyesen vigyázta fel a Sorin Grindeanu vezette kormány által kibocsátott, 13-as számú sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott vizsgálatot.
Toader elmondta, a romániai közhatalmi intézmények viszonyát tekintve precedens nélküli helyzet állt elő 2017-ben, amikor a DNA-t a lojalitás hiánya miatt büntette meg az alkotmánybíróság. Kifejtette, a tavalyi év folyamán az alkotmánybíróság három esetben állapított meg alkotmányos természetű jogi konfliktust, és két esetben a lojalitás hiánya és az alkotmányellenes magatartása miatt rótta meg a DNA főügyészét.
Toader úgy vélekedett, hogy a korrupcióellenes ügyészség főügyészének „tettei veszélybe sodorhatják az általa vezetett intézményt, amelyet túlzottan autoriter módon irányít, önkényesen viselkedik, dacol a parlament tekintélyével, valamint a kormány szerepével és hatáskörével, illetve kétségbe vonja az alkotmánybíróság döntéseit és tekintélyét”.
A miniszter ugyanakkor csak javaslatot tehet egy főügyész leváltására, a végső döntést az államfőnek kell meghoznia.
A CSM döntésének meghozatalát követően pedig egyenesen úgy fogalmazott: Kövesi leváltása egyre távolabb kerül.
Toader viszont múlt héten kijelentette: amennyiben az államfő nem tesz eleget a javaslatának, és nem meneszti Kövesit, alkotmánybírósághoz fordul. A miniszter az indoklás nyilvánossságra hozaatalát követően bírálta a CSM-et, mondván: az nem tett egyebet, mint hogy átvette, és egy kicsit kipofozta a Kövesi által a meghallgatásán tett állításokat.
Mint ismeretes, a kormányoldal szerint Kövesi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyes vezetőivel közösen egyfajta „párhuzamos államot” épített ki, és közös erővel fabrikáltak bűnvádi dossziékat olyyan politikusok és üzletemberek ellen, akik az útjukban állnak. Az ellenzék és a civil szféra egyes képviselői szerint ugyanakkor a kormányoldal nem akar mást, csak megmenteni a korrupciós gyanúba keveredett politikusait azáltal, hogy elhitelteleníti Kövesit és a DNA-t.
A DNA elleni offenzíva kapcsán állást foglalt az Európai Bizottság is. Frans Timmermans első alelnök Bukarestbe látogatva tájékozódott a helyzetről, majd – burkoltan üzenve a kormánynak – leszögezte: szerinte nincs semmilyen probléma a romániai igazságszolgáltatással, de ha egy ügyész kapcsán mégis gyanú merülne fel, annak kivizsgálása az igazságügyi ellenőrző szervek, nem pedig a politikumot képviselő miniszter feladata.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!