Fotó: Forrás: Facebook
III. Károly brit királyban bíznak a leginkább a romániai polgárok, ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnökről hallottak a legtöbben – derül ki egy felmérésből.
2024. március 13., 16:492024. március 13., 16:49
Az INSCOP közvélemény-kutató cég által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérés szerint – amelyben arra kérdeztek rá, mennyire ismernek bizonyos külföldi politikusokat, illetve mennyire bíznak bennük –
Őt 96,4 százalékkal Donald Trump volt amerikai elnök követi, majd III. Károly következik 93,3 százalékkal. A további sorrend: Joe Biden amerikai elnök (92,1 százalék), Emmanuel Macron francia államfő (89,1), Maia Sandu moldovai elnök (79,3), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (71,7), Olaf Scholz német kancellár (65,9). Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy mennyire bíznak meg az említett külföldi politikusokban, már egészen más sorrend született.
A második Maia Sandu, akiben 34 százalék bízik, a harmadik pedig Emmanuel Macron, akit a megkérdezettek 32 százaléka tart megbízhatónak. A további sorrend: Joe Biden (27,6 százalék), Olaf Scholz (26,8), Ursula von der Leyen (25,9), Donald Trump (21,5), Vlagyimir Putyin (11,4).
Joe Bidenben a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, a fehérgallérosok, a városlakók és a közösségi médiafiókkal nem rendelkezők bíznak inkább. Emmanuel Macronban elsősorban a férfiak, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, a fehérgallérosok és a magasabb jövedelemmel rendelkezők bíznak. Maia Sanduban jórészt a férfiak, a 45 év felettiek, a magasabb végzettségűek, a fehérgallérosok, a nagyvárosi környezetben élők és a magasabb jövedelemmel rendelkezők bíznak.
Olaf Scholzban a férfiak, a 45 év felettiek, a magasabb végzettségűek, a fehérgallérosok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők bíznak jobban, mint a lakosság többi része.
Donald Trumpban különösen a férfiak, a 30 év alatti fiatalok és a kékgallérosok, míg Ursula von der Leyenben inkább a felsőfokú végzettségűek, a fehérgallérosok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők és a közalkalmazottak bíznak.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!