A fokozatosság helyett egyből 65 évre emelnék a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát a képviselők
Fotó: Pixabay
Elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat 259 támogató és egy elutasító szavazatot kapott, 25 képviselő tartózkodott.
2025. április 23., 13:192025. április 23., 13:19
Délelőtti ülésén a képviselőház munkaügyi bizottsága módosított a tervezeten. A testület eltörölte a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatosan emelését rögzítő függeléket, amely szerint 2045-re az általános nyugdíjkorhatár 65 év lett volna. Emellett a bizottság elfogadta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványát a nyugdíjak kiszámításának módosításáról.
Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.
Adrian Solomon bizottsági elnök elmagyarázta, hogy
Emlékeztetett arra, hogy a jogszabályjavaslatot a szenátusnak is meg kell vitatnia.
„Remélem, hogy a nálunk bölcsebb kollégáink képesek lesznek rendezni a problémát, és megtalálják a módját a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének” – idézte a politikus szavait az Agerpres hírügynökség.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.
A USR módosító indítványa szerint a bírák és ügyészek nyugdíjának összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának az eredeti tervezetben előírt 65 százaléka helyett a 80 százaléka lesz. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.
A tervezetet szenátus vitatja meg döntő házként.
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtanak be kedden a parlamentbe a kormánypártok – jelentette be hétfőn Crin Antonescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!