Luxusautók alkonya

Az elmúlt 50 év átmeneti gazdasági viszszaeséseit legkevésbé a luxusautók gyártói sínylették meg, most viszont ezek a vállalatok zuhantak a legjobban. A nagy márkák értékesítési mutatói mindenütt drasztikus visszaesést mutatnak: a Bentley 50, a Rolls-Royce 41, a Porsche 25, a BMW 18, a Mercedes 17,5 százalékkal kevesebb autót adott el idén augusztusban, mint egy évvel korábban. A stuttgarti konszern első félévi vesztesége 2,4 milliárd euróra rúgott.

A nagy és drága autók iránti kereslet visszaesése általános jelenség Európában és Észak-Amerikában. Ez csak részben magyarázható a berlini és a washingtoni kormány által létrehozott roncsautóprémiummal. E konstrukció keretében a német autótulajdonosok 2500 eurót, az amerikaiak 4500 dollárt kaptak az államtól, ha legalább 10 éves autójuktól megválva újat vásároltak.

Ez a megoldás értelemszerűen csak az alsó és középkategóriás járművek piacát dobta meg, hiszen egy 10 éves nagy Mercedes vagy Audi jóval többet ér, mint 2500 euró; tulajdonosuk így veszített volna, ha elfogadja a Merkel-kormány ajánlatát. A másik ok, hogy a luxuskocsik eddigi vásárlói közül sokan már nem engedhetik meg maguknak ezt a passziót – részben azért sem, mert a cégek a válság nyomán lefaragták vezető munkatársaik prémiumát.

Megcsappantak a cégautó-flották feltöltését szolgáló megrendelések is, illetve számos menedzser vesztette el állását.  A fejlett országokban emellett széles körben változik az embereknek a gépkocsihoz fűződő viszonya – derül ki a PriceWaterhouseCoopers felméréséből. Az emberek többsége egyszerűen nem akar annyi pénzt kiadni egy új autóért, mint korábban. Az autó egyre inkább közlekedési eszköznek számít, nem pedig státusszimbólumnak.

Pedig sok vásárló korábban azt a szempontot követte, hogy új kocsija egy kategóriával nagyobb legyen az előzőnél. Ma már viszont inkább ennek az ellenkezője figyelhető meg. Mercedes-ügyfelek, akik eddig S osztályos típussal jártak, inkább E osztályt rendelnek, E osztály helyett pedig beérik C osztállyal. A vásárlók szemében ma már az is követelmény, hogy limuzinjuk „ökológiai szempontból korrekt” is legyen.

Emiatt kénytelenek a drága márkák gyártói milliárdokat beruházni a környezetkímélő technológiákba (elektromos, hibrid- és hidrogénmeghajtású autók). Ezekkel a modellekkel viszont belátható időn belül nem keresnek pénzt a konszernek. Ugyanakkor összeomlott a hagyományos luxusautók piaca – márpedig ezek értékesítése termelte ki azt a profitot, amely korábban lehetővé tette új és újabb modellek kifejlesztését. Ezek a milliárdok most hiányoznak: a Daimler, a BMW és társaik benn ülnek a luxuscsapdában, amelyből igen nehéz lesz kikecmeregniük.

Az egyik kiút számukra az új piacok meghódítása lehet, hiszen a hirtelen fejlődésnek indult Kínában vagy Indiában a luxusautók iránt is megnőtt az igény. Emiatt a Daimler és az Audi után a BMW is jelentősen bővíteni akarja gyártását Kínában. A BMW jelenlegi kínai partnerével, a Brilliance céggel eredetileg évi 41 000 autó gyártását tűzte ki célul, idén azonban már 56 ezret értékesítettek, és tovább akarják növelni a termelést. Főleg BMW X5 és X6 típusok iránti érdeklődés ugrott meg a világ legnépesebb országában, amely az év végére minden bizonnyal a legnagyobb autópiaccá válik.