Helyszíni beszámoló a párizsi Retromobile-ról, Európa legnagyobb veteránautó-kiállításáról és vásáráról

Nem csalódott az a több mint hetvenezer érdeklődő, aki február első öt napján ellátogatott a párizsi Retromobile Salonra. A rengeteg kiállított különleges veterán jármű mellett egy aukciós rekord is született: Roger Vadim Ferrarija 4,5 millió euróért kelt el.

2012. február 08., 10:072012. február 08., 10:07

Collet, Renadaut, Romer, Glasson vagy Poillet – mind egy-egy autómodell, de az, ha valaki még nem hallott róluk, korántsem árulkodik az autótörténelemmel kapcsolatos ismeretek hiányáról. A nevek ugyanis szó szerint egyetlenegy autómodellt takarnak; a nyolc házi építésű és legálisan forgalomba helyezett francia sportkocsi a Retromobile Salon egyik hátsó csarnokában bújt meg. Az, hogy ilyen unikumok felvonultatása is csak a második vonalba tartozó eseménynek számít, jól mutatja, miért is tartják a február 1–5. között immár sorozatban a 37-edszer megrendezett párizsi Retromobile-t Európa legnagyobb veteránautó-kiállításának és -vásárának.

Jobb, több helyen

Ráadásul a szervezők idén még egy lapáttal rátettek: bár a rendezvény maradt a Porte de Versaille kiállítási központban, immár nagyobb csarnokokban kapott helyet, így a közel 410 kiállító és a több mint 400 klasszikus jármű 33 ezer négyzetmétert foglalt el, hatezerrel többet, mint tavaly. A mennyiség minőséggel is párosult – ennyi veterán autókülönlegesség talán nem is volt látható egy helyen Európában. Már a bejáratnál két Ferrari GTO emlékeztetett arra, hogy a minden idők legjobb versenyautójának tartott típus idén ünnepli 50-ik „születésnapját”.

Bár ezen legendás járműveket is több millió euróra taksálják, a legnagyobb értéket és attrakciót mégis az amerikai Mullin Automotive Museum „kihelyezett” tárlata jelentette. Párizsba a tíz legkülönlegesebb darabjukat hozták, köztük azt az 1936-os Bugatti T57 SC Atlantic modellt, amely 2010-ben 30 és 40 millió dollár közötti áron cserélt gazdát egy nem nyilvános árverésen, új tulajdonosa pedig a Mullin Múzeum gondjaira bízta.

Amíg a három fennmaradt Atlantic modell egyike 2003-ben nyerte el a fődíjat a Pebble Beach klasszikusautó-szépségversenyen, egy másik kiállított típus, az 1934-es Voisin C25 Aérodyne éppen tavaly végzett az első helyen a világ legnagyobb veteránautó-eseményének számító kaliforniai rendezvényen. A standon a legtöbb tekintetet mégis a monumentális 1939-es Delahaye V12 Type 165 vonzotta: a hullámzó vonalakkal megrajzolt, a kerekeket elöl és hátul is elrejtő karosszériát az aerodinamika korabeli nagymestere, a Figoni & Falaschi-műhely építette.

Sportos örökség

A Retromobile-on hagyomány, hogy néhány nagy márka saját standon mutatja be örökségét, általában valamilyen évfordulóra alapozva. A Renault hat különböző modellel (három verseny- és három utcai változattal) ünnepelte a hatvanas évek legvágyottabb francia sportkupéja, az Alpine 110 piacra dobásának ötvenéves jubileumát, és ugyanennyi jármű állított emléket a negyven éve megjelent Renault 5 kisautónak is. A francia gyártó tavaly ismét Forma–1-es világbajnoki címet nyert autóba szállított motort, ezt megünnepelendő pedig bemutatta a Type K típust, az első olyan versenyautót, amelyet Renault-motor vitt győzelemre – 110 évvel ezelőtt a Párizs–Bécs-viadalon.

A sporttradíciók hangsúlyos szerepet kaptak a Mercedes-Benz standján is: a Hermann Lang és Fritz Riess vezette 300 SL hatvan éve győzött a Le Mans-i 24 órás versenyen. A gömbölyded „Ezüstnyíl” mellett az 1931-ben második helyre befutott SSK, valamint a francia megbízhatósági futamot 1989-ben megnyerő Sauber-Mercedes C9 kapott még helyet a német márka modern és elegáns kiállítóterületén.

A Citroën szó szerint művészi standdal jelentkezett: a középpontban egy GS modell állt, amelyet 1976-ban a francia Jean-Pierre Lihou képzőművész festett vibrálóan színesre, mellette a guruló műtárgy modern utódja, a Francoise Nielly által átpingált 2010-es Survolt koncepciómodell foglalt helyet. Skiccek, szobrok és installációk mutatták meg, milyen ihletforrást jelentenek a Citroën autói, illetve milyen művészi teljesítményre voltak képesek a márka egyes tervezői. Emellett az évforduló itt sem maradhatott el: két Rosalie típus jelezte, hogy a szép nevű, de robosztus autót 80 évvel ezelőtt kezdték el gyártani.

Roger Vadim Ferrarija

A már említett, házi építésű modelleket felvonultató kiállítás mellett, amely Dominique Pascal újságíró és fotográfus hathatós támogatásával jött létre, további „privát” tárlatok is ontották a különleges járműveket. Az egyik nemzetközi logisztikai szolgáltató öt kétéltűvel dobta fel a standját – ezek között voltak polgári és katonai csónakautók is. Az egyik legnevesebb francia veteránautó-magazin pedig az elektromos autók történetét felvonultató ad hoc kiállítással vonzotta a látogatókat. A négy jármű közül az egyik az 1881-es Elektro-Dreirad volt: a furcsa formájú tricikli a német Museum Autovision tulajdona, és az intézmény szerint ez a világ első utcai használatú elektromos autója.

A Retromobile keretén belül külön kategóriát alkotnak azok az „egyautós” standok, ahol a veterán járművek csak dekorációt jelentenek a különböző termékek vagy szolgáltatások kínálatához. Ám az idén ezek között is akadtak igazi autótörténeti kincsek. Az egyik autósműtárgy-kereskedő kiállítóterületén egy 1956-os Alfa Romeo Aigle bújt meg: az egyedi modellnek egy olasz iparmágnás rendelésére rajzolt különleges karosszériát a neves Ghia-tervezőműhely. Egy másik hasonló standon állt a ma oly divatos négyajtós kupék egyik elődje, a Monica 560, amelyet 1974-ben mindössze 30 példányban gyártott le Jean Tastevin.

A Retromobile-on látható modell pont a francia vállalkozó saját tulajdonú darabja volt, a már idős iparos pedig maga is jelen volt a kiállításon, a márkanevet ihlető feleségével együtt.
A Retromobile keretén belül minden évben aukciót is rendeznek, a francia Artcurial-ház idei árverése pedig méltó volt a 2012-es Retromobile grandiózusságához. A közel ötórás licit fénypontja volt, amikor az 1959-es Ferrari 250 GT California roadster került kalapács alá. A modell önmagában is értékes ritkaság, ám ez a példány a híres francia rendező és producer Roger Vadim tulajdona volt, amelyet gyakran használt feleségével, Brigitte Bardot-val közösen. Összesen tízen szálltak harcba az ezüstszínű betontorpedóért, a győztes pedig végül 4,5 millió euróért jutott hozzá az olasz sportkocsihoz – ez eddig a legnagyobb összeg, amit egy franciaországi árverésen fizettek egy autóért.

Kiss Csaba, PÁRIZS

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei