„Sikeres” tulajdonságok

A legértékesebb tulajdonságokat három csoportba osztották: az átvihetõ, azaz munkakörtõl független tulajdonságok; az önmenedzsment körébe tartozó adottságok; illetve a munkaspecifikus szakértelem. Ha ez utóbbi megvan, akkor az elsõ két kategóriába tartozó elvárásoknak kell megfelelnie a pályázónak, hogy favoritként szállhasson ringbe a pozícióért. Az átvihetõ tulajdonságok szinte minden munkakörben használhatók, ezek közé ugyanis olyasmik tartoznak, mint a kapcsolatteremtési képesség, a kommunikációs adottságok, számítógépes szakértelem, illetve a megfelelõ érvelés- és gondolkodásmód.

Átvihetõ tulajdonságok

A kapcsolatteremtési képesség ahhoz szükséges, hogy az alkalmazott megfelelõen együtt tudjon mûködni másokkal, hogy csapatjátékos legyen, felismerje kollégái igényeit, s megfelelõen tudja közölni véleményét. Természetesen legalább ennyire fontos a bizalom és a tisztelet a többiek iránt. A kommunikációs képesség egyaránt vonatkozik a szóbeli és írásbeli kommunikációra, fontos ugyanis, hogy valaki mennyire tudja kifejezni magát, menynyire tudja a gondolatait papírra vetni, vagy elmagyarázni akár egy, akár több kollégának. Az sem elvetendõ szempont, hogyan kezeli az e-maileket, s miként állítja össze a jelentéseket a feletteseknek. A számítógépes szakértelem elsõsorban arra vonatkozik, hogy mennyire mozog az alkalmazott otthonosan a számítástechnika világában, illetve hogy megfelelõen gépel-e, s tudja-e használni a szövegszerkesztõt, az internetet és a legalapvetõbb programokat.

A gondolkodásmód, illetve a döntéshozó képesség is fontos, ennek segítségével lehet ugyanis szavatolni, hogy a jelentkezõ megfelelõen tud információt gyûjteni és elemezni, majd az így szerzett tudást kamatoztatni, s megfelelõ ítélõképességgel meghozni a szükséges döntéseket.

Önmenedzsment

Az önmenedzsment körébe tartoznak a mindennapi élet szervezéséhez szükséges képességek, vagyis az, hogy az állásra pályázó mennyire tudja beosztani az idejét, mennyire figyel az egészségére, hogyan szervezi a munkáját és ehhez hasonlók. Az önmenedzsment egyik legfontosabb aspektusa a szervezõképesség, amely önmagáért beszélõ tulajdonság, és elõsegíti, hogy az alkalmazott hatékonyan végezze a munkáját, ezzel idõt és pénzt takarítva meg a cégnek. Az idõmenedzselés is elsõdleges fontosságú, hisz lényeges, hogy valaki mennyire tudja betartani a határidõket, pontosan méri-e fel, hogy egy-egy feladatra mennyi idõre lesz szükség, s a becslés után el is tudja végezni a tervezett idõ alatt az adott munkát. Nem elvetendõ továbbá, hogy valaki mennyire képes saját magát, adottságait és tudását értékesíteni, önmagát fejleszteni, tanulással, képzéssel, szociális hálózatának gondozásával. (Ezt önmarketingnek is nevezik.)

Egy munkaadónak ugyanakkor az is számít, alkalmazottai mennyire vigyáznak magukra, mennyire törõdnek az egészségükkel. A kiegyensúlyozott étrend, a kellõ mennyiségû pihenés hatékonyan ellensúlyozza a munkahelyi stresszt, s így a teljesítmény hosszú távon sem csökken. Az önmenedzsment kategóriába tartozik még a pénzmenedzsment – ugyanis ha valaki reális pénzügyi célokat tûz ki maga elé, s a mindennapi életben féken tartja a kiadásait, vélhetõleg a vállalat pénzét is megfelelõen forgatja majd.

Munkaspecifikus tulajdonságok

A munkaspecifikus tulajdonságok azokhoz a feladatokhoz szükségesek, amelyeket az alkalmazottnak a munkájából adódóan kell elvégeznie. Egy autószerelõnek tudnia kell ékszíjat cserélni, egy fogorvosnak pedig fogat húzni. A szakértõk szerint azonban az álláskeresõknek akkor sem kell kétségbe esniük, ha ez utóbbi csoportból korlátozottak a tapasztalataik. Az átvihetõ és az önmenedzsment kategóriájába tartozó tulajdonságok ugyanis akár fontosabbak is lehetnek a munkaadóknak, különösen, ha a munkaspecifikus tapasztalatokat munka közben is meg lehet szerezni. A munkaadók általában ez utóbbiak alapján szûrik az önéletrajzokat, ezért ha behívnak szóbeli állásinterjúra, az elsõ két kategóriára kell koncentrálni, mivel leginkább ez fogja érdekelni a személyzetiseket.