Beperelte a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalt a világ legnagyobb független környezetvédelmi szervezete, a Greenpeace, mivel a hatóság véleményük szerint nem veszi figyelembe a Rétyre tervezett fűrészüzem környezetre gyakorolt káros hatását.
2014. május 12., 20:232014. május 12., 20:23
2014. május 12., 20:382014. május 12., 20:38
A Greenpeace közleményben mutatott rá: az osztrák Holzindustrie Schweighofer cég által 69,5 hektárra épített üzem évi 848 ezer köbméter fát dolgoz majd fel, vagyis évente egymillió kivágott fát.
„Ellenvetéseink ellenére a környezetvédelmi hivatal úgy döntött, környezeti hatásvizsgálat és közmeghallgatás nélkül is megvalósítható a beruházás, ami törvényellenesnek minősül” – áll a Greenpeace Románia közleményében.
Laurenţiu Ciocârlan, a szervezet kampánykoordinátora szerint nincs rendben, hogy a környezet védelméért felelős romániai hatóságok figyelmen kívül hagyták a befektetés méretét, az egymillió fa kivágása által okozott láncszerű következményeket, a hatalmas mennyiségű fa feldolgozás során használt kémiai anyagokat és a keletkező hulladékot, a környező természetvédelmi területekre gyakorolt negatív hatást, kiadták az építkezési engedélyt, és a kivitelezés már meg is kezdődött.
Mint ismeretes, a Greenpeace korábban követelte a Rétyre tervezett fűrészüzem engedélyeztetése során a környezeti hatásvizsgálatot és közmeghallgatást, majd a Kovászna megyei környezetvédelmi igazgatóság vezetőjének elbocsátását. A környezetvédelmi minisztérium az elmúlt év végén a Greenpeace bejelentése alapján kivizsgálást rendelt el a megyei környezetvédelmi hivatalban a rétyi fűrészüzem kapcsán.
Korodi Attila miniszter a múlt hónapban azt mondta, az ellenőrző csoport írt egy előzetes jelentést, de arról szakmai vita zajlik a szaktárca engedélyeztetési osztályán. A rétyi üzem miatt a Bankwatch România és a Neuer Weg egyesületek is perelnek, a bukaresti bíróságon a Kovászna Megyei Tanács és a Holzindustrie Schweighofer cég ellen nyújtottak be keresetet, kérve a tavaly decemberben kibocsátott építkezési engedély felfüggesztését, mert szerintük az engedélyeztetés során nem tartották be a vonatkozó jogszabályokat.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
szóljon hozzá!