Johannis tisztázhatja az érdemrend-mizériát

Elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság Tőkés László keresetét, amelyben az európai parlamenti képviselő érvényteleníttetni akarta a román állami kitüntetésének megvonását kezdeményező becsületbírósági határozatot. A legfelsőbb bíróság az utolsó tárgyalási fordulót követően, csütörtökön este tette közzé jogerős ítéletét. Ez azonban még nem jelenti, hogy Tőkést megfosztották a Románia csillaga érdemrendtől, ez ügyben Klaus Johannis államfő mondja ki a végső szót.

Az egykori temesvári lelkészt 2009-ben Traian Băsescu akkori államfő tüntette ki a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával az 1989-es rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért. A kitüntetés visszavonását célzó kezdeményezés négy évvel később született, amikor az EP-képviselő a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarság fölött. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Tusványoson Ausztria és Dél-Tirol viszonyára hivatkozva ajánlotta a szabadegyetem állandó meghívottjának számító Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe a kezdeményezést.

Bár Tőkés nem először rukkolt elő az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek által is felkarolt javaslatával, román politikusok heves bírálatának kereszttüzébe került, akik „primitív, alkotmányellenes\" kezdeményezésnek nevezték az ötletet. Victor Ponta volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke az érdemrend visszavonását javasolta Băsescunak, mivel szerinte Tőkés megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét. Miután kiderült, hogy az érdemrend visszavonását csak azok kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus elindította a folyamatot, majd egy héttagú becsületbíróság úgy döntött: az EP-képviselő méltatlan az érdemrendre.

Tőkés a becsületbíróság határozatát megtámadta a bukaresti táblabíróság közigazgatási részlegén, kérve a kitüntetés visszavonásáról szóló döntés érvénytelenítését. A táblabíróság 2014-ben úgy határozott, nem fogadja be a keresetet, vagyis nem tárgyalja érdemben az ügyet. Ezt a döntést az EP-képviselő megfellebbezte, amelyet azonban csütörtök este kihirdetett ítéletében a legfelsőbb bíróság elutasította.

Tőkés a verdikt közzétételét követően közölte, nem számít arra, hogy az államfő az elnöki hivatal keretében működő becsületbíróság javaslatának megfelelően visszavonja tőle a Románia Csillaga érdemrendet. „Klaus Johannis egy európai típusú demokratának mutatkozik, ezért nem tudom elképzelni, hogy engedne a posztkommunista magyarellenes kurzusnak, és a Victor Ponta volt miniszterelnök vagy Corina Creţu jelenlegi EU-biztos nevével fémjelezhető nacionál-kommunista különítmény indítványának\" – nyilatkozott az MTI-nek az EP-képviselő. Hozzátette: ha mégis megvonnák tőle a kitüntetést, nem fog bíróságon harcolni a visszaszerzéséért.

Tőkés emlékeztetett: azért akarják megvonni tőle a rendszerváltozásban játszott szerepéért kapott állami kitüntetést, mert azt a szerepkört kérte Erdély számára Magyarországtól, amit Ausztria gyakorolt az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrákok fölött, vagy amit Románia gyakorol a moldovai, ukrajnai vagy szerbiai románok fölött, amikor védelmezőjükként lép fel. Úgy vélte: kifejezetten a személyére szabták ezt az ügyet, ezért fel sem merül például, hogy korábban szintén kitüntetett Adrian Năstase volt miniszterelnöktől elvegyék a kitüntetését, miután a politikust korrupció miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje lapunknak elmondta, a bíróság érdemben nem tárgyalta az EMNT elnökének kifogásolt nyilatkozatát vagy azt, hogy a politikus méltó-e a kitüntetésre. Formai okokra hivatkozva utasította el Tőkéséknek a táblabíróság ítélete elleni fellebbezését, amely kimondta, hogy a becsületbíróság határozatát nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon.

„Bár a becsületbíróság kormányrendeletben rögzített szabályzata szerint a testület a kitüntetettek tetteit vizsgálja, és csak akkor javasolják az érdemrend visszavonását, ha ezek alapján birtokosa méltatlanná vált a kitüntetésre, Tőkés László esetében tettnek vették a nyilatkozatát. Holott semmilyen nyilatkozat nem írta felül a romániai forradalomban játszott történelmi szerepét\" – jelentette ki a Krónikának a marosvásárhelyi jogász.

Kincses hozzátette, adott esetben a közigazgatási bíróságon meg lehet támadni az államfő majdani határozatát, a strasbourgi emberjogi bíróság ugyanakkor szerinte mindenképpen elmarasztalná Romániát az ügyben, mivel Tőkéstől csupán a véleménynyilvánítás szabadságának semmibe vételével vonhatják vissza a kitüntetést. Az EP-képviselő egyébként három évvel ezelőtt Temesvár forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlotta fel érdemrendjét, leszögezve: ha valaki vissza akarja venni, „jöjjön érte Temesvárra\".

Tucatnyian váltak méltatlanná a magas rangú állami elismerésre

A román állami kitüntetések odaítélését és nyilvántartását a bukaresti elnöki hivatal keretében működő úgynevezett rendek kancelláriája végzi, az érdemrendek visszavonására pedig egy olyan személyiségekből álló becsületbíróság tehet javaslatot, akik maguk is birtokosai az elismerésnek.

A Tőkés László esetében eljáró testületet többségében szociáldemokrata politikusok alkotják: Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea jelenlegi, és Şerban Brădişteanu volt PSD-s szenátor, valamint Mircea Geoană, a párt volt törvényhozója és elnöke. Tagja továbbá a grémiumnak Ionel Haiduc, a Román Akadémia és Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője, valamint Constantin Degeratu volt román vezérkari főnök.

Közülük Brădişteanu időközben méltatlanná vált a Románia Csillaga főtiszti fokozatára, az annak odaítélését szabályozó kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy az érdemrend megfosztható ama birtokosától, akit jogerősen szabadságvesztéssel sújt az igazságszolgáltatás. Márpedig a bukaresti szívsebészt – aki ellen több millió euró értékű korrupciós bűncselekmény miatt büntetőeljárás is folyt – tavaly jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották bűnpártolásért. Az orvos kórházi beutalással próbálta megakadályozni, hogy az öngyilkossági kísérletet végrehajtó Adrian Năstase volt kormányfő esetében végrehajtsák a letöltendő börtönbüntetéséről szóló parancsot.

De hasonló helyzetben van Năstase is (ő 2002-ben kapta meg a Románia csillaga nagykereszti fokozatát), akit két alkalommal ítélték el illegális kampányfinanszírozásért, zsarolásért és kenőpénz elfogadásáért összesen hat évre, amiből tizenöt hónapot letöltött. Bár a jogszabályok értelmében ő sem méltó már az érdemrendre, néhány bukaresti véleményformálón kívül soha senki sem vetette fel, hogy meg kellene fosztani a kitüntetésétől.

Rajtuk kívül legalább egy tucatnyi olyan személy rendelkezik magas állami kitüntetéssel Romániában, akiket különböző bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek, de a becsületbíróság egyikük esetében sem kezdeményezte az elismerés megvonását. Köztük találjuk a Năstase-perben hat évre elítélt Irina Jianut (érdemrend birtokosa), a három év felfüggesztettet kapott Ion Dumitru volt Romsilva-elnököt (Románia csillaga lovagi fokozat), a négy év felfüggesztettre ítélt Eugen Bădălan volt vezérkari főnököt (hűség érdemrend), a korrupcióért két év letöltendővel sújtott Cristian Anghel volt nagybányai polgármestert (érdemrend) vagy a több millió eurós sikkasztásért négy és fél év letöltendőre ítélt Mihai Necolaiciucot, az állami vasúttársaság volt igazgatóját (Románia csillaga lovagi fokozat).

Arra egyébként egyetlen alkalommal, 2007-ben volt példa, hogy valakitől visszavonták az állami kitüntetést. Traian Băsescu – részben román értelmiségiek, részben a nemzetközi közvélemény nyomására – megfosztotta a Románia csillaga lovagi fokozatától Corneliu Vadim Tudort amiatt, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) elnök botrányt rendezett a parlamentben, amikor az államfő elítélte a romániai kommunizmust. Tudor bíróságon támadta meg a rendeletet, amelyet a legfelsőbb bíróság arra hivatkozva semmisített meg, hogy csak az az államfő vonhatja vissza a kitüntetést, aki adományozta, márpedig a tavaly elhunyt néptribunt Ion Iliescu tüntette ki.