Tusványos: mennyire volt sikeres a rendszerváltás?

„Többpártrendszer van, de milyen különbségek vannak a román pártok között például az autonómia kérdésében?” - tette fel a kérdést Eckstein-Kovács Péter, hozzátéve, hogy árnyalatokat lehet ugyan találni a román szervezetek álláspontjai között, de nagy különbség nincs. Ugyanez mondható el a sajtóról is. Sajtószabadság van, az újságok azonban az üzleti lobbynak adnak helyet. „Jogállamiság van, független a bíróság, de ha jobban megnézzük, az román igazságszolgáltatás kapcsán az unió is vakarja a fejét” - magyarázta a jogász.

Eckstein szerint a rendszerváltás ugyanakkor egyrészt pénznyelő automatákhoz hasonlítható intézményeket teremtett - mint a Nép Ügyvédje -, születtek ellenben olyan intézmények is - mint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács vagy a Kisebbségügyi Hivatal - melyek annak szellemében dolgoznak, mely cél érdekében létrehozták őket. „Az elégtelenségek ellenére a pártok és a sajtószabadság szükségesek, közös feladatunk hogy jól működjenek és hogy ez a keleti demokrácia-modell hasonlítson az eszményi demokráciához” - mondta.

Molnár Gusztáv politológus úgy vélte: a demokrácia - mint világmodell - bajban van, nemcsak keleten küszködik problémákkal. „Ma már nincsenek igazi különbségek a nagy pártok között, miközben előretörnek a szélsőségesek” - fogalmazott. Magyarországra kitérve azt mondta: az ország az 1956-ot követő évtized óta nem volt ilyen mélyponton. Meglátása szerint Romániában dinamikus a gazdaság, nagy beruházások zajlanak, a vállalkozások egyre jobban terjeszkednek. „Ezzel szemben Kelet-Magyarország nemsokárra arra ébred, hogy a Tiszáig felvásárolták őket” - állítja Molnár.

Németh Zsolt az erdélyi magyarokra utalva elmondta: beindult egy visszaáramlási tendencia, a korábban Magyarországon dolgozó erdélyi szakember ma már Erdélyben vállalkozik. A Fidesz politikusa pozitív jelnek nevezte, hogy a Kárpát medencei magyarság húsz évvel a rendszerváltás után „tartja pozícióit”. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a határon túli magyarság hosszú távon találja meg számításait a lakóhelyén” - fogalmazott.

„A rendszerváltás ügye jól áll, az elmúlt két évtizedben a Kárpát-medencében páratlan fejlődésen mentek át a magyarok-lakta területek” - magyarázta, hozzáfűzve: fenn kell tartani az integrációs lendületet, a következő időszakban a politika a kisebbségi autonómiák és országaink gazdasági önállóságának helyreállítására kell törekedjen. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar célkitűzések - mint például az autonómia - még távol állnak a megvalósítástól, de eredménynek tekinthető, hogy Traian Băsescu az RMDSZ kongresszusán arról elmélkedik, hogy Romániában milyen autonómia-forma képzelhető el.

A vitában Egyed Péter filozófus a kommunizmus előtti és utáni szabadságról értekezve kifejtette: a kommunizmus a szabadság jó iskolája volt. Meglátása szerint az akkori rabság-biztonság párhuzamot mára felváltotta a szabadság-bizonytalanság összefüggése. „Rendkívüli a mozgási, a vállalkozási szabadság, de problémák vannak a személyi szabadsággal” - mondta, példának említve, hogy szerinte a személyi adatok titkosítása terén nincsenek konkrét szabályok lefektetve.

A bálványosfürdői nosztalgia-napon az elmúlt évek táborainak szervezői a korábbi rendezvények mulatságos történeteit elevenítették fel. Életfát avattak ugyanakkor a huszadik diáktábornak és szabadegyetemnek, a bálványosi folyamatot jelképező faragott tölgyfaoszlopon annyi áll: „Húsz éves a bálványosi nyári szabadegyetem”.