Kifütyülték Băsescut Tusnádfürdőn

Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – ismételte el háromszor is Traian Băsescu szombaton a román alkotmány első cikkelyét a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatóságának, amely füttykoncert és bekiabálások közepette fogadta az államfő szavait. A román államfő a 20. alkalommal megrendezett szabadegyetem zárónapján Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tartott előadást. A tusványosi színpadra székely mellényben fellépő, beszéde elején még megtapsolt Băsescu akkor váltotta ki a közönség nemtetszését, amikor elismételte számtalanszor hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában.

„Elrugaszkodottnak tartom azt az elképzelést, hogy csak egyesek jussanak autonómiához, és nagyon tévednek, akik úgy képzelik el az önállóságot, mint az útlevélnek az országhatárokon belüli bevezetését. A román politikusok számára az alkotmány nem képezi alku tárgyát” – szögezte le az államfő, majd az „Autonómia” feliratú papírlapot  magasba tartó részvevőknek nevetgélve odavetette: „Tudjátok meg, hogy azt nem itt ítélik oda”. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a válságból csak az emberek közötti szolidaritás révén lehet kilábalni, márpedig szerinte nehéz megérteni azokat, akik ezekben a nehéz időkben „a nemzet szolidaritását ássák alá”. Băsescu a júniusi európai parlamenti választások kapcsán a jobboldal Európa-szerte aratott győzelmét és a szélsőségesek előretörését emelte ki, utóbbi jelenségen szerinte románoknak és a magyaroknak egyaránt el kell gondolkodniuk.

Tőkés: hivatalosítani a magyar nyelvet

Előadásában Tőkés László emlékeztette hallgatóságát, hogy Traian Băsescu egyike volt azoknak a kevés számú román politikusoknak, akik felismerték, hogy a román nyelv tanulása sajátos oktatási módszert igényel a romániai magyar gyermekek számára, ugyanakkor elismeréssel szólt arról is, hogy az államfőnek köszönhetően Románia elítélte a kommunizmus bűneit. A romániai rendszerváltás óta eltelt húsz év történéseit számba véve az EP-képviselő elmondta: tagadhatatlanul vannak eredmények, de az ország messze elmarad az Európai Uniótól. Úgy vélekedett: a román politikai életben még nem zajlott le a rendszerváltás, amelyre a politikus szerint a kisebbségpolitikában is szükség volna. Tőkés László megragadta az alkalmat, és arra kérte az alkotmányból idéző román államfőt: támogassa a magyarságnak az alaptörvény néhány cikkelyének módosítására irányuló törekvéseit.

Az EMNT elnöke hoszszasan sorolta a romániai magyarok sérelmeit: a Csángóföldön tilos a magyar nyelvű misézés, a magyar nyelv Erdélyben mindössze megtűrt státusú, nem lehet használni az igazságszolgáltatásban, emellett bírálta az ortodoxia székelyföldi terjeszkedését, a magyar intézményvezetők leváltását, a kolozsvári városvezetésnek a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos ellenállását, sőt felhívta Băsescu figyelmét arra is, hogy Ukrajnában sorra bezárják a kisebbségek – köztük románok és magyarok – iskoláit. „Mindezeket összegezve feltehetjük a kérdést: vajon Európában vagyunk?” – állapította meg az EP-képviselő, hozzátéve: Erdélyben a magyar nyelvet is hivatalossá kell tenni. Bár üdvözölte Románia álláspontját a moldovaiak kettős állampolgárságával kapcsolatosan, Tőkés reményét fejezte ki, hogy ez nem jár majd a moldovaiak tömeges székelyföldi betelepítésével.

Băsescu kijelentésére utalva, az EMNT elnöke szélsőségesnek nevezte az autonómiakövetelésekre kapott román „soha” választ is, ugyanakkor arra kérte az államfőt, hasson oda, hogy a román állam is finanszírozza a magyar állami támogatással létrehozott és fenntartott erdélyi magyar magánegyetemi hálózatot. (Tőkés egyébként a Tusványos keretében rendezett sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kudarcot vallott a magyar összefogás „pocskondiázásával”).

Orbán Băsescura szavazna a második fordulóban

Orbán Viktor volt kormányfő arról beszélt, hogy a Fidesz és a korábban Băsescu által irányított román Demokrata-Liberális Párt (PDL) ugyanazon politikai családba tartozik, ami szerinte a konfliktusok ellenére értékes együttműködési lehetőséget rejt. „A magyarok és románok sorsában vannak közös elemek, hiszen például őket együttesen fenyegeti az energiafüggőség. Stratégiai érdek, hogy a magyar energiafüggőség feloldására olyan módszert alkalmazzunk, amelynek Románia is részese” – szögezte le a Fidesz elnöke, ismertetve a hallgatósággal, hogy amikor a budapesti szocialista vezetés aláírta a Déli Áramlat gázvezeték megépítését célzó szerződést, telefonon felhívta Traian Băsescut, akit arról biztosított, hogy kormányra kerülve keresik majd az együttműködési lehetőséget.

„Mi a Fideszben alig várjuk azt a pillanatot, amikor közösen viselhetjük a felelősséget a román–magyar kapcsolatrendszerért” – mondta a Tusványoson Orbán Viktor. A közönség soraiból érkező kérdésre, miszerint kire szavazna az idén ősszel rendezendő romániai államfőválasztáson, a Fidesz elnöke úgy válaszolt: mivel a megmérettetés kétfordulós, először Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltjének nevére ütné a pecsétet, a másodikban pedig Traian Basescuéra. Orbán előrebocsátotta: ha Băsescu újabb mandátumot nyer, Magyarországon pedig jobboldali kormány lesz, akkor közösen állíthatnak majd össze olyan együttműködési csomagot, amelynek eredményeként a két ország együtt léphet előre a következő esztendőkben.

További kérdésekre válaszolva ugyanakkor a Fidesz elnöke kifejtette: vannak olyan országok, ahol a román és a magyar kisebbségek érdekei egyaránt sérelmeket szenvedtek, ezek ellen szerinte Románia és Magyarország közösen léphet fel. A hozzá intézett kérdésekre Traian Băsescu kifejtette, bár bürokratikus akadályok még léteznek ezek érvényesítésében, Romániában szavatolták már a nyelvi jogokat, ezen túlmenően az elnök elmondta: azt szeretné, ha a magyarországi románok is hasonló nyelvi jogokkal rendelkeznének, mint az erdélyi magyarok.