Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. július 15., 14:132009. július 15., 14:13
A Fidesz politikusa az első bálványosi tábor óta eltelt időről úgy vélekedett: „ez a húsz esztendő a mi hatalmunk”. Mint mondta: a román és magyar politikusok között sokan vannak, akik a gazdaságra vagy a titkosszolgálatokra építik hatalmukat.„Nekünk Tusványosra és az értékekre, a nemzeti összetartozásra valamint a hagyomány és a szabadság értékeire épül hatalmunk” - fogalmazott a politikus. Ezekhez az értékekhez politikai szándékok kapcsolódnak, ilyen a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, a határok feletti nemzetegyesítés vagy az Erdélyt átszelő autópálya. „Sok itt megfogant gondolat már bekerült a politikába” - mondta Németh Zsolt.
„Napirenden a gazdasági válság” címmel indult a szabadegyetem első előadása. László János székelyudvarhelyi vállalkozó úgy vélekedett: a válság új piaci helyzetet teremtett, melyben csak az adódó lehetőségekkel élni tudó vállalkozások maradnak meg. Javaslata szerint a romániai vállalkozások a fennmaradáshoz és a továbbfejlődéshez regionális szinten klaszterekbe kell tömörüljenek, erre azonban még nincs megfelelően kidolgozott kormánystratégia Romániában. Mint elmondta: Nyugat-Európában kétezer klaszter működik, ez a munkaerőpiac 35 százalékát teszi ki. „Így működnek Arad és Temes megyében az olasz vállalkozók, hasonlóan az informatika területén is vannak kezdeményezések, de a lehetőségek messze alulmaradnak az uniós lehetőségektől” - mondta. A turisztikai befektetésekkel is rendelkező vállalkozó kifogásolta, hogy a turizmusba való befektetések nagyon központosítottak. „Romániának 75 millió euró áll rendelkezésére az országimázs-építéshez. Azonban az eddigi központi támogatásokból a Székelyföld rendszeresen kimaradt, így vélhetően ebből a kezdeményezésből sem fog profitálni” - vélekedett.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója úgy fogalmazott: a válság része a fejlődésnek, segít helyretenni a felborult értékrendet. Romániára utalva elmondta: pár évvel korábban zürichi ingatlanárak és spanyolországi fizetések voltak, ezzel szemben feleakkora teljesítmény volt tapasztalható. „Világos volt, hogy nem fog így továbbmenni” - fogalmazott. A bankár úgy véli: a gazdasági válság tulajdonképpen korrekció, amely most megmutatja, hogy a gazdaságnak vannak szabályai, amelyeket be kell tartani. A bankelnök azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal szemben – ahol eddig 53 bank ment csődbe – Közép-Kelet Európában még egyetlen bankcsőd sem volt, ami az erős szabályozórendszernek köszönhető. „A régió relatív stabilitása annak tulajdonítható, hogy a bankfelügyelet röviden fogja a pórázt” - mondta. Megemlítette: a kitöréshez egymás hibáiból kell tanulni, Magyarország és Románia pedig rendszeresen ugyanazokat a hibákat követik el.
Az elmúlt években Magyarország stratégiai és taktikai hibák sorozatát követte el – fogalmazott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Értékelése szerint Magyarország egyik hibája, hogy a rendszerváltás után olyan liberális gazdaságpolitikát folytatott, amellyel kiszolgáltatta piacait és stratégiai ágazatokat privatizált. Taktikai hibának nevezte a konvergencia-programot, valamint a Bajnai-csomagot is. Utóbbi esetében úgy véli: a csomagnak pénzpiaci szempontokból ugyan jók az eredményei, ez azonban nem jelenti azt, hogy a válságkezelő program eredményes. „Az a baj, hogy nem látszik a gazdaság dinamizálása és újra el fogjuk szúrni” - fogalmazott Parragh. Javaslatai szerint mindent meg kellene tenni a magyar vállalkozók érdekeinek képviseletéért, pillanatnyilag azonban úgy néz ki: Magyarország a válságnak vesztese lesz.
Becsey Zsolt volt EP-képviselő azt bírálta, hogy az uniós támogatások Magyarországon nem mentek át a hazai össztermék növekedésébe. „Azt is mondhatni, az uniós beruházási összegek haszontalanul lettek elköltve, mivel sem a foglalkoztatottak, sem pedig a kis- és középvállalatok száma nem nőtt” - mondta. A képviselő a megoldást a hazai vállalatok támogatásában látja, példaként említve a mezőgazdasággal és a biotermékekkel foglalkozó cégeket illetve a megújuló energia hasznosításával foglalkozó vállalatokat, valamint a családi vállalkozások támogatását. Vojnits Tamás közgazdász ugyanakkor a gazdaság élénkítésére az állami szerepvállalás növekedését tartja szükségesnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok