A küszöbönálló feladatokat vázolták a határon túli magyar szervezetek

Markó Béla RMDSZ elnök szerint az 1990-es évek elején célként megfogalmazott többpártrendszert kiépítették, akárcsak a parlamenti demokráciát, emellett kialakultak a restitúció jogi keretei is, miközben a román–magyar viszony „határvonalon áll”. „A pártállamot lebontottuk, azonban továbbra is megmaradt a központosított állam. A következő húsz év feladata lesz ennek lebontása és Románia teljes átszervezése. Ez decentralizációt, vagyis a jelenleg bukaresti irányítás alatt álló közintézmények önkormányzati alárendeltségbe helyezését jelenti” – vázolta a tennivalókat Markó, aki szerint a decentralizációt a nyilatkozatok szintjén a román pártok is támogatják, viszont gyakorlatba ültetésére már kevesebb intézkedést hoznak.

A politikus kifejtette: a decentralizáció közelebb visz a sajátos formájú autonómiákhoz is, ezt a regionalizáció, vagyis a jelenlegi, nem megfelelő fejlesztési régiók átszervezése és közigazgatási jogokkal való felruházása követi. „Ezzel egyidejűleg kell megtörténjen a sajátos szervezkedésű autonómiák kialakítása” – jelentette ki az RMDSZ-elnöke, aki szerint – nem föltétlenül szükséges megoldásként, hanem mint lehetőségként – Románia föderalizációjáról is beszélni kell.

Ukránosítás Kárpátalján

Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke hangsúlyozta: Szlovákiában nemcsak a megszorító nyelvtörvénnyel és felháborító kisebbségellenes lépésekkel kell megküzdeniük, hanem az egységes magyar politizálás osztódásával is. A politikus az MKP korábbi elnöke, Bugár Béla által létrehozott, Híd nevű pártra utalt, amelynek létét veszélyesnek tartja, mivel szerinte „programot csinál az asszimilációból”. Csáky szerint Szlovákiában erőteljes decentralizáció megy végbe, azonban még a folyamat elején vannak.

„A szlovákoknak is rá kell jönniük, hogy az autonómiaformák erősítik az államot” – jelentette ki a felvidéki politikus. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az autonómia kiépítésével kapcsolatosan elmondta: a közösségi konszenzusnak köszönhetően a Vajdaságban ez a folyamat már elindult, azonban nem látszik, hogy meg is valósulna. Hangsúlyozta, a határon túli közösségnek fontos elvárása van az anyaországgal szemben: azt szeretné, ha prioritásai a magyar államnak is ugyanolyan fontosak lennének, mint számára.

„Vagyis folytasson olyan politikát, amely szerint a határon túli magyar közösség az egységes nemzet részét jelenti” – szögezte le Pásztor. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában a nemzetiségi politikát a jogkorlátozások irányába módosították, ami ukránosítási folyamatot eredményez. Ismertette, a kárpátaljai szervezet feladata ez ellen fellépni és egyfajta önigazgatási keretet teremteni a kárpátaljai magyarság számára.

„Románia visszafejlődött”

Az általános európai értékvesztésre, illetve a keresztény értékekhez való visszatérésre hívták fel a figyelmet a Tusványoson ugyancsak pénteken lezajlott, Új Európai Unió. Hogyan tovább? című főelőadásának előadói. „Románia a csatlakozás óta visszafejlődött. Ugyan mekkora előrelépés történt a júniusi európai parlamenti választásokon, ha azt nézzük, hogy olyan személyek képviselnek minket, mint Gigi Becali vagy Vadim Tudor?” – tette fel a kérdést Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Az emberjogi harcos úgy látja: Európa-szerte kiábrándultak a polgárok a politikából.

„Olyan mélypontra jutottunk, hogy már kevésbé bízunk a pártokban, az EP-választásokon a lakosság mindössze 27 százaléka döntötte el, kiket küldjön Bukarest Brüsszelbe” – kifogásolta Smaranda Enache. Szerinte elképzelhető ugyan egy olyan Európa, ahol egyenjogúság és összetartozás van, ellenben ma az európai emberek többsége nem tud hozzászólni ahhoz, ami vele történik. Mentalitás- és értékváltozást tart szükségesnek Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője is, aki úgy látja, vissza kell térni a hagyományos keresztény értékekhez, ezeknek kell jelenteniük ugyanis az Unió alapját.

„Álproblémákról vitatkozunk, emberi jogi kérdésekről nem is lehet normális vitát folytatni, nehogy másokat sértsünk” – húzta alá Gál, stratégiaváltást sürgetve a kisebbségpolitikában is, amelynek keretében meg kell értetni az EU-val a kisebbségek fontos kérdéseit. „Az államoknak fel kell ismerniük, hogy a kisebbségi közösségek erősítik az országot” – szögezte le a fideszes euroképviselő. Martonyi János, Magyarország volt külügyminisztere úgy vélte: az EP-választáson elszenvedett vereségével megbukott az európai szekuláris baloldal, végzetesen meggyengültek a posztkommunista pártok, és ebben az új helyzetben alapvető, sokáig elhanyagolt értékeknek kell figyelmet szentelni.