HIRDETÉS
Festett bútordarabok, népviseleti elemek és vetett ágy formájában elevenednek meg a hagyományok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában, ahol mákófalvi tisztaszoba-kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Kolozs megyei település népi kultúráját bemutató tárlat egy sorozat része, az első ilyen jellegű kiállítást 2016 őszén szervezték, akkor egy körösfői tisztaszobát ismerhettek meg a látogatók.
„Tulajdonképpen az első kiállítás a folytatása volt a 7. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott népviseleti mustrának, amely a Farkas utcai programpontok között szerepelt az EMNT-sátorban. Igazából az volt a célunk, hogy bemutassunk olyan, a megyében még fellelhető népművészeti kincseket, amelyek a magyar napokon csak néhány óráig voltak megtekinthetők. Úgy éreztük, hogy az kevés idő ahhoz, hogy a tárlat anyaga értékelhető minőségben, érdekes formában sok emberhez eljusson” – mondta el a Krónika érdeklődésére Albert Beáta, a kiállítás szervezője. Hozzátette,
a körösfői tisztaszobát a széki, györgyfalvi, mezőkeszüi követte, a mákófalvi már az ötödik.
Kifejtette, eddig nagy érdeklődés övezte a kiállítást, amelyet június 14-ig a Főtér 23. szám alatt bárki megtekinthet. „Fontosnak tartottuk, hogy a fiatalabb generációk is képet alkothassanak a Kolozs megyei, kalotaszegi élő hagyományról, népművészetről, ezért magyar iskolák pedagógusait értesítettük, és így az osztályok eljöttek rendhagyó órákat tartani” – részletezte a szervező. Rámutatott, a kiállítás anyagát nem néprajzi szakemberek felkérésével állítják össze, hanem
általában egy adott család örökségét jelenítik meg, a felajánlott tárgyakkal rendezik be a szobát.
Szintén érdekesség, hogy az öt kiállítást nem tudatosan előre tervezett formában szervezték meg, hanem az adott tárlatmegnyitón vagy utána született meg az ötlete a következőnek olyan formában, hogy az elemeket felajánló különböző családok, ismerősök a megnyitón szívesen meséltek az érdeklődőknek értékes örökségükről.
A mákófalvi kiállítás anyaga Both Katalinnak köszönhető.
„A Kolozs megyei emberek életében fontos a hagyomány, a népi kultúra. Kalotaszegen főként, hiszen számos falusi házban fenn tartanak egy tisztaszobát, amelyet sok helyen első háznak vagy hideg szobának neveznek. Utóbbi az elvesztett funkcióra, a kihasználhatatlanságra utal, hiszen díszszobaként tekintenek rá, ahol megjelenítenek minden, a néphagyományhoz köthető bútordarabot, népviseleti elemet, fő elemként a vetett ágyat. Úgy gondolom, hogy ez valamilyen szinten büszkesége a kalotaszegi embernek és annak, aki ezt még felvállalja, és otthon berendezi a szobát” – fogalmazott Albert Beáta. Hozzátette, az idősebbeknél még van rá példa, hogy azt a helyiséget is tisztaszobaként rendezik be, amelyikben laknak, és sokan még mindig népviseletbe öltöznek ünnepekkor.
A kolozsvári kiállításon a népviseleti mustrát úgy próbálták élethűbbé, színesebbé tenni, hogy próbababákat öltöztettek fel, de egyéb népviseleti elemeket is próbáltak vállfákon megjeleníteni.
A tisztaszoba jellegzetes berendezéséhez hozzátartoznak továbbá a festett bútordarabok, különböző használati tárgyak, és a fejkendők is fontos szerepet kapnak.
Albert Beáta elmondta, a következő tárlatra már vannak ötletek, de egyelőre még nem árult el további részleteket annak kivitelezéséről.
