Fotó: Haáz Vince
A hagyományos szilvalekvárfőzés jegyében tartottak fesztivált szombaton Marosjárában, ahol már pénteken este hozzákezdtek a készülődéshez a helybeliek: szilvát magoltak, üstöket hevítettek, s másnap kora reggel elkezdődött a lekvárfőzés.
2014. szeptember 07., 17:122014. szeptember 07., 17:12
Sok olyan család is akadt, ahol már két–három héttel ezelőtt megkezdték a lekvárfőzést, hogy a fesztivál napjára befőttesüvegekben, cserépkancsókban tárolt “végtermékkel” rukkolhassanak elő. A község polgármestere és alpolgármestere, Kolcsár Gyula és Szabó Ernő már a reggeli órákban a helyszínen volt, tőlük tudjuk, hogy az elmúlt évi tapasztalatok alapján jobbítottak a szervezésen. A tavalyi 700 kilóval szemben idén 2000 kiló szilvából főztek lekvárt, ehhez adódik még az az 1000 kilónyi besztercei szilva, ami a falu gazdáinak kertjében termett, s aminek nagy része inkább lekvárrá, mint pálinkává változott.
“Az idei medvejárás nem kedvezett a fesztiválnak” – mondta el a két elöljáró. Körülbelül 40 százalékát tették tönkre a szilvatermésnek a kiéhezett barnabundások, de a kár ennél jóval nagyobb, hiszen összetörték a fákat is. Ezért aztán a megye észak-nyugati részéből, Dedrádról kellett vásárolni két tonna szilvát, hogy szó ne érje a szilvás ház elejét.
Egyik üst mellett a szolgálatos kavargató, Barabás Anna elmondta: a szilvát odateszik az üstbe, huszonnégy órát főzik, közben folyton kevergetik, egy napon keresztül. Hát ezért is főzik mostanság kevesen, mert nem könnyű egy álló napig az üst mellett állni s kevergetni. Ha lejárt a nap, s a lekvár elkészült, beteszik cserépbögrébe, fazékba, befőttesüvegbe, lekötik ronggyal vagy papírral, s aztán eláll két–három évig, vagy még annál is tovább. Ugyanis a massza bebőrözik, s a felső kemény réteg – ami igencsak finom – szigetel. A szakértő elmondta, nem szabad cukrot tenni a lekvárba, különben megromlik.
A művelődési otthon előtti lejtőn három üstben kavargatták a lekvárt, közben meg lehetett látogatni az egyik teremben a helybeli Albert Olga műkedvelő képzőművész kiállítását. Délután a faluban felvonult a testvértelepülés, a magyarországi Demecser rezesbandája.
A fesztivál egyik ötletgazdája, a demecseri Szivárvány Közművelődési és Szabadidős Egyesület elnöke, Kiss Gyuláné elmondta, próbáltak segíteni a járaiakon, hogy megtalálják az hagyományos, de úgy tűnik, elfeledett tevékenységgel a túlélési lehetőséget. A demecseriek bográcsokban főzték a gulyás különböző “válfajait” a szilvás üstök közelében – saját alapanyagokból. Estére, amikor elkezdődött a kulturális műsor – ár ide, drágaság oda – a teljes felkínált szilvalekvárkészlet gazdát cserélt.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
szóljon hozzá!