Fotó: Facebook/Magyar Kulturális Intézet Bukarest
Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László életéről és munkásságáról szóló írások megjelenésében, romániai fiatal muzsikusok bemutatkozásában vállalt szerepet Bara Hajnal. A marosvásárhelyi szülésű, Bukarestben élő zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat.
2021. január 21., 10:352021. január 21., 10:35
2021. január 21., 11:402021. január 21., 11:40
Bara Hajnal marosvásárhelyi születésű zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelyet jelképesen ma adnak át a Lajtha László-emlékkoncerten. A közönség nélküli márványtermi hangversenyt a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorában élőben közvetítik. A műsorban Lajtha László (1892–1963) Marionettes, valamint Lajtha László átiratában Bartók Béla Szvit op. 4 című műve hangzik el.
Gyurkó Csilla, Lajtha László örököse az MTI-hez eljuttatott méltatásában kiemeli:
Az ő fordításában jelent meg 2018 decemberében az a 8 oldalas Lajtha-melléklet, mely Lajtha László munkáiból vett gondolatokat, valamint Solymosi Tari Emőke két tanulmányát is tartalmazta.
A marosvásárhelyi Bara Hajnal szakmai tanácsadói és fordítói közreműködésének köszönhetően Románia európai uniós elnöksége idején a Bukaresti Nemzeti Opera által szervezett, Magyarországot bemutató rendezvényén Lajtha Lászlóról és Kodály Zoltánról olvashatott a közönség az operaház halljában rendezett kiállításon, amely Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és más városokba is eljutott.
A versenysorozaton több alkalommal megemlékeztek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Cziffra György és Fischer Annie mellett Lajtha Lászlóról is – olvasható a laudációban. „Lajtha célja az volt, hogy közelebb hozza hozzánk a zenét, amely segít, támogat, lelkesít és vigasztal bennünket. Humanista zeneszerző volt” – hangsúlyozza a méltatásban a Lajtha-örökös. Gyurkó Csilla laudációját a koncert szünetében Mohai Gábor tolmácsolja majd, valamint Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel, Lajtha-kutatóval Veisz Gábor beszélget a Bartók Rádióban csütörtök délután.
Népzenei kutatásait Bartók és Kodály oldalán kezdte meg, és haláláig folytatta. Tudományos jelentőségű hangfelvételeket készített, lejegyzései a népi énekesek és hangszerjátékosok előadásának historikus értékű dokumentumai. Szólózongoraműveket, kórusműveket, népdalfeldolgozásokat különböző együttesekre, és filmzenéket is készített. Több nemzetközi díjat nyert, valamint az International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) egyik alapítója és elnökségi tagja volt.
2015 februárjában a budapesti Hagyományok Házában kiállítással idézték fel életét és művészetét az első világháború idején, egyben emlékhangversenyt is tartottak a komponista tiszteletére. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsátott ki, az MTA Zenetudományi Intézetében pedig szobrot avattak a tiszteletére.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
A Sziluettek című különleges előadást tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége március 25-én 19 órától.
A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.
szóljon hozzá!