Lajtha-díjat kap Bara Hajnal erdélyi zenetanár

•  Fotó: Facebook/Magyar Kulturális Intézet Bukarest

Fotó: Facebook/Magyar Kulturális Intézet Bukarest

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László életéről és munkásságáról szóló írások megjelenésében, romániai fiatal muzsikusok bemutatkozásában vállalt szerepet Bara Hajnal. A marosvásárhelyi szülésű, Bukarestben élő zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat.

Krónika

2021. január 21., 10:352021. január 21., 10:35

2021. január 21., 11:402021. január 21., 11:40

Bara Hajnal marosvásárhelyi születésű zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelyet jelképesen ma adnak át a Lajtha László-emlékkoncerten. A közönség nélküli márványtermi hangversenyt a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorában élőben közvetítik. A műsorban Lajtha László (1892–1963) Marionettes, valamint Lajtha László átiratában Bartók Béla Szvit op. 4 című műve hangzik el.

Gyurkó Csilla, Lajtha László örököse az MTI-hez eljuttatott méltatásában kiemeli:

a Bukarestben élő Bara Hajnal szak- és műfordítói munkája eredményeként jelentek meg Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László életéről és munkásságáról szóló írások, tanulmányok az Observator Cultural nevű kulturális hetilapban.

Az ő fordításában jelent meg 2018 decemberében az a 8 oldalas Lajtha-melléklet, mely Lajtha László munkáiból vett gondolatokat, valamint Solymosi Tari Emőke két tanulmányát is tartalmazta.

A marosvásárhelyi Bara Hajnal szakmai tanácsadói és fordítói közreműködésének köszönhetően Románia európai uniós elnöksége idején a Bukaresti Nemzeti Opera által szervezett, Magyarországot bemutató rendezvényén Lajtha Lászlóról és Kodály Zoltánról olvashatott a közönség az operaház halljában rendezett kiállításon, amely Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és más városokba is eljutott.

Bara Hajnal a Bukaresti Magyar Intézet zenei referenseként 2016 óta koordinálja a Magyar Zene Fesztivál néven futó előadóművészi versenyt, amelyen olyan romániai fiatal muzsikusok vehetnek részt, akik magyar zeneszerzők műveit is műsorukra tűzik.

A versenysorozaton több alkalommal megemlékeztek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Cziffra György és Fischer Annie mellett Lajtha Lászlóról is – olvasható a laudációban. „Lajtha célja az volt, hogy közelebb hozza hozzánk a zenét, amely segít, támogat, lelkesít és vigasztal bennünket. Humanista zeneszerző volt” – hangsúlyozza a méltatásban a Lajtha-örökös. Gyurkó Csilla laudációját a koncert szünetében Mohai Gábor tolmácsolja majd, valamint Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel, Lajtha-kutatóval Veisz Gábor beszélget a Bartók Rádióban csütörtök délután.

Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató szimfonikus és kamarazenét, valamint vokális műveket írt. Mise a szorongattatás napjaiban című darabja a 20. század egyik remekműve.

Népzenei kutatásait Bartók és Kodály oldalán kezdte meg, és haláláig folytatta. Tudományos jelentőségű hangfelvételeket készített, lejegyzései a népi énekesek és hangszerjátékosok előadásának historikus értékű dokumentumai. Szólózongoraműveket, kórusműveket, népdalfeldolgozásokat különböző együttesekre, és filmzenéket is készített. Több nemzetközi díjat nyert, valamint az International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) egyik alapítója és elnökségi tagja volt.

A Kossuth-díjat 1951-ben kapta, először nem akarta – a kommunista vezetőktől – elfogadni, de aztán mégis átvette és a kapott pénzt szétosztotta.

2015 februárjában a budapesti Hagyományok Házában kiállítással idézték fel életét és művészetét az első világháború idején, egyben emlékhangversenyt is tartottak a komponista tiszteletére. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsátott ki, az MTA Zenetudományi Intézetében pedig szobrot avattak a tiszteletére.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 26., szerda

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását

A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását
2025. március 26., szerda

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel

Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel
2025. március 26., szerda

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége

Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége
2025. március 26., szerda

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban

Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
2025. március 25., kedd

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok

Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok
2025. március 24., hétfő

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről
2025. március 23., vasárnap

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja

Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja
2025. március 23., vasárnap

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában
2025. március 23., vasárnap

Sziluettek – vershangverseny a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Sziluettek című különleges előadást tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége március 25-én 19 órától.

Sziluettek – vershangverseny a Kolozsvári Magyar Opera színpadán
2025. március 21., péntek

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye

A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye