Fotó: Facebook/Hagia Sophia Istanbul
Jogi úton, a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő török Államtanácshoz (Danistay) benyújtott panasszal próbálják visszafordítani görög ortodoxok a Hagia Sophia mecsetté alakítását – közölte hétfőn a Kathpress katolikus hírügynökség a cath.ch és a Vatican News felekezeti hírportálokra hivatkozva.
2020. november 16., 17:432020. november 16., 17:43
A panaszosok azzal érvelnek beadványukban, hogy az átalakításról szóló döntés a kulturális örökségvédelemre vonatkozó, 1972-es UNESCO-konvenció megsértését jelenti. Az egyezmény értelmében ugyanis
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette július 10-én az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy 86 év után az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.
Több ország, élükön Görögországgal hevesen tiltakozott a világörökség részét képező Hagia Sophia mecsetté alakítása ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!