Nem mindegy, hogy a tompalátó gyereket hány évesen vizsgálják meg először
Fotó: Veres Nándor
Gyerekkorban még jó eséllyel javítható a felnőttkorban visszafordíthatatlannak tartott tompalátás, ha időben kiszűrik. Újabb kutatások azonban azt igazolják, hogy modern számítógépes eszközökkel felnőttkorban is elérhető bizonyos szintű javulás – ismertette megkeresésünkre Jeremiás László marosvásárhelyi optometrista és kontaktológus szakember.
2021. december 18., 19:292021. december 18., 19:29
A rendszeres szemészeti kivizsgálásra már kisgyermekkortól nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ezáltal szűrhetjük ki ugyanis azokat a látásproblémákat, amelyek később akár maradandó látásromlást is okozhatnak. Különösen fontos ez a tompalátás esetében, amelyet megfelelő kezeléssel gyerekkorban akár teljes mértékben korrigálni lehet, felnőttkorban azonban lényegesen kisebb eredmények érhetők el – ám a legújabb kutatások szerint akkor sem lehetetlen.
Jeremiás László marosvásárhelyi optometrista (látóélességet és különböző szembetegségeket vizsgáló szakember) és kontaktológus ismertette, hogy tompalátásról vagy lusta szemről akkor beszélünk, ha a gyermek egyik szeme jól lát, a másik viszont fénytörési hiba, kancsalság vagy szaruhártya-rendellenesség miatt nem látja tisztán a képet. Ilyen esetekben az agy nem tudja értelmezni a két szemből érkező különböző információt, ezért a gyengén látó szemet kikapcsolja: hiába van nyitva az adott szem, a gyermek alig vagy nagyon kis mértékben lát vele. Mint mondta, a nagyobb tárgyakat ugyan észleli, de a precíziós (nagy pontosságú) látását nem használja.
A marosvásárhelyi szemész elmondta, ez a típusú látásprobléma – amely főként a távollátók, a pozitív dioptriával rendelkezők esetében fordul elő – többnyire örökletes úton alakul ki, és annak tudható be, hogy a két szemfenéken keletkező, eltérő képet az agy nem képes egymásra vetíteni. „Ugyanúgy, ahogy léteznek jobb- és balkezesek, a szem esetében is beszélhetünk vezér-, illetve segédszemről. Mindenkinek megvan egy úgynevezett célzó szeme, amelyet előnyben részesít még akkor is, ha a két szem látásélessége azonos. A tompalátáshoz hasonló rendellenességek akkor alakulnak ki, ha a két szem közti eltérés jelentős” – magyarázta.
A szakember kiemelte, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a problémára és az időben történő szűrésekre, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a tompalátó gyereket egy- vagy hétéves korában vizsgálják meg először – sokszor túlságosan későn fedezik fel a kétszemes látás hiányát.
„Ha kisgyerekkorban sikerül kiszűrni, még nagymértékben lehet segíteni rajta. Abban az esetben, amikor semmilyen elváltozás nem található a szemfenéken, jó eséllyel teljes a siker” – tette hozzá. Jelzete ugyanakkor, hogy a jól működő vizsgálati rendszer kialakításának az állam felelősségi körébe kellene tartoznia.
Mint megtudtuk, mára már viszonylag korán, akár fél- vagy egyéves korban elvégezhető az első szűrés, amit a szakember minden kisgyerekkel rendelkező családnak ajánl. Hozzátette, a féléves korban felmerülő kancsalság nem mindig maradandó, ebben a korban ugyanis az orrgyök körüli redő jobban benyúlik a szemgolyó területére, ezért tűnhet úgy, hogy a baba kancsít.
Fotó: Veres Nándor
Bár az orvostudomány által elfogadott álláspont szerint a tompalátás 9–14 éves kor után nem gyógyítható, születtek már kutatások, amelyek igazolják, hogy célzott terápiával és bizonyos ortoptikai eszközökkel – amelyek a kétszemes látás helyreállítását célozzák – akár felnőttkorban is elérhető bizonyos szintű látásjavulás a tompalátás mértékének függvényében.
A Marosvásárhelyen rendelő Jeremiás László – aki többek között Székely Attila szakpszichológus-kutató közreműködésével küzd a tompalátás ellen – elmondta, a legmodernebb számítógépes ortoptikai eszközöknek köszönhetően bizonyos esetekben akár 15–20 százalékkal is javítható a látásprobléma felnőtteknél. A néhány hónapon át tartó kezelés kitartást és heti többszöri találkozást feltételez; ezek során az érintett szeme olyan ingereknek van kitéve, amelyek serkentik annak a látási funkcióját.
„Leginkább 50 százalékos tompalátás fölött érdemes nekifogni a kezelésnek, bizonyos érték alatt inkább a jól látó szem kímélésére kell koncentrálni. A számítógép előtt dolgozó, tompalátó felnőtteknek érdemes külön látószemüveget hordani, hogy minél inkább kíméljék a jól látó szemet” – ismertette a szakember.
Tapasztalata szerint a jelenség egyáltalán nem annyira ritka, mint gondolnánk, a rendelőjében megforduló kliensek 10–20 százaléka ugyanis tompalátó, és bizonyára olyanok is akadnak, akik nem keresnek meg szakembert a problémával, így őket nem is lehet a statisztikákba foglalni. Felnőttkorban számos kellemetlenséget okozhat, sőt erősebb mértékű látásprobléma esetén nem is végezhető olyan munka, amely nagyon precíz térlátást igényel. Kizáró ok lehet például hivatásos sofőrök, sebészek, pilóták vagy rendőrök esetében – tudtuk meg.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!