Fotó: MTI
2010. március 02., 08:472010. március 02., 08:47
– Két hónappal a baleset után hogy érzi magát?
– Február közepén levették a gipszet a bal lábamról, közben pedig megkaptam az első műlábamat, amit eleinte fájdalmas volt használni. Február végére szépen erősödött a bal lábam, és a csonkom is jobban viseli a műlábat. Már elég jól tudok járni, de a csonknak még idő kell a gyógyuláshoz. Fizikailag napról napra jobban vagyok, de mentálisan előfordulnak kisebb mélypontok. Amúgy minden rendben.
– Hogyan telnek a mindennapjai?
– Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet úgy működik, mint egy kollégium: hét közben fix programokkal, ilyenek az étkezések, kondiedzések, gyógytorna, járástanulás és -gyakorlás. De van időm olvasásra, filmezésre, és elkezdtem szerkeszteni az új fotóalbumomat is. Egyébként abban a helyzetben vagyok, hogy nem lehet más fontos dolgom, mint a saját felépülésemért dolgozni. Vissza akarok térni a régi életemhez, amilyen gyorsan csak lehet.
– Mennyivel lesz nehezebb a mászás?
– A hegymászást mindig a saját aktuális fizikai és mentális állapotunkhoz kellett igazítani. Ezután is így lesz, de még nem tudom, milyen szintre tudok „visszajönni”.
– Eddig a magyar hegymászásnak volt egy szó szerinti erős példaképe, akivel soha nem történt semmi baj, és ez hitet adott a sport szimpatizánsainak. Nem gondolja, hogy ez a baleset nemcsak az ön, hanem a magyar hegymászás életében is fordulópontot jelent?
– A hegymászásnak mindig elég konkrétak voltak a veszélyei, és az én esetem is azt bizonyítja, hogy a legjobbakkal is előfordulhatnak balesetek. Különben a hegymászás az elmúlt években tömegsporttá vált, éppen ezért akik gyakorolják, azokat nem befolyásolja különösebben egy baleset.
– Hogyan látják ezt az expedíciószervezők, támogatók?
– Stabilan támogatnak a társaim és a támogatóim is. Az orvosi diagnózis szerint vissza kell tudnom térni a régi formámhoz, ez pedig néhány hónapnyi – félévnyi időt vesz még igénybe.
– És hogyan érinti mindez a családját?
– Évekre van szükség ahhoz, hogy gyerekeim anyja csatlakozhasson expedícióinkhoz, majd a gyerekek is.
– Léteznek még hasonló helyzetű hegymászók? Találkozott ilyennel?
– Sokféle hátránnyal lehet jelentős sporteredményeket elérni. Mozgáskorlátozott helyzetben jobb intenzív sportéletet élni, mint belenyugodni a mozgáshiányos életbe. Egy lábszárprotézissel teljes életet lehet élni és sportteljesítményekben is el lehet érni az épek szintjét. A magyar hegymászásban például Szendrő Szabolcs ilyen – ismerve az ő életútját, nekem is könnyebb elfogadni a helyzetemet. (Szendrő Szabolcs az egyik legeredményesebb magyar hegymászó, aki egy ifjúkori vonatszerencsétlenség következtében térdtől lefele elveszítette az egyik lábát. Hegyet mászni már műlábbal kezdett. Fél lábbal a csúcson címmel könyvet jelentetett meg, melyben élményeit osztja meg az olvasókkal. – szerk. megj.)
– Az utóbbi időben naponta szerepelt a médiában. Hogyan látja, miként kezelték a balesettel kapcsolatos eseményt?
– A negatív töltetű hírek általában sokkal nagyobb felületet kapnak a médiában, mint a pozitív töltetűek. Ha vissza tudok térni az expedíciózásba, a balesetemmel kapcsolatos negatív híradások is az akkori pozitívat fogják erősíteni. A történetem újra nagyobb érdeklődésre tarthat számot azzal, hogy sokaknak mutatok jó példát – ezért érdemes elviselni a bulváros hangvételt is.
– Mit tanácsol azoknak, akik még csak most kezdenek hegyet mászni? Mire figyeljenek a legjobban?
– A kezdőknek a társaság a legfontosabb. Tudniuk kell vigyázni egymásra, megfelelő célokat találni és fejlődni.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.
Az ír adatvédelmi hatóság 530 millió eurós bírságot szabott ki a TikTokra arra hivatkozva, hogy európai felhasználók adatait továbbította Kínába és ezzel megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós rendeletet.