Erdélyi gyökereit kutatta fel a századelőn Brazíliába kivándorolt felmenőkkel rendelkező portugál Maria Szilárd

Látkép Rio de Janeiróról a Cukorsüveg-hegyen található Jézus-szoborral. Itt élt João Szilárd és családja •  Fotó: Maria Szilárd archívuma

Látkép Rio de Janeiróról a Cukorsüveg-hegyen található Jézus-szoborral. Itt élt João Szilárd és családja

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Erdélyi gyökereit jött felkutatni Erdélybe a portugál Maria Szilárd, akinek felmenői a háromszéki Bereckről és Aradról vándoroltak ki Brazíliába még a századelőn. A fiatal – akinek ősei rokonok az ágyúöntő Gábor Áronnal, az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom hősével is – a családfakutatás fontosságáról, identitáskeresésről, „amerikás” dédszülei életéről és az Erdélyben szerzett tapasztalatairól mesélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2023. március 26., 15:172023. március 26., 15:17

Nemcsak napjainkban lehetünk szemtanúi annak, hogy egyre több erdélyi fiatal hagyja itt szülőföldjét, és egy jobb élet reményében távoli országokban keres megélhetést. Így volt ez egy évszázaddal korábban is, amikor a háborúk, világválságok és az ezt követő gazdasági helyzet arra kényszerített többeket, hogy Európát elhagyva, az Újvilágban, azaz Észak- vagy Latin-Amerikában próbáljanak szerencsét. A gyakran gyors meggazdagodással is kecsegető új élet sokak számára a tervek szerint alakult, míg mások nem találták helyüket a tengerentúlon, és visszahajóztak Európába, világjáró tapasztalataikról pedig utódaik két-három generáción keresztül is meséltek.

Azok az úgynevezett „amerikások”, akiknek sikerült megvetniük lábukat az Újvilágban, nemigen tértek vissza szülőföldjükre, leszármazottaik sok esetben csak nevükben őrizték meg magyar gyökereiket, illetve családi történetekből ismerik Erdélyt, az itteni szokásokat. Akadnak azonban olyanok is, akik számára fontos, hogy magyar gyökereiket jobban megismerjék, és más kontinensről vagy Európa távoli országaiból is felkeresik felmenőik szülőföldjét.

Maria Szilárd több ízben is járt Budapesten •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria Szilárd több ízben is járt Budapesten

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Így tett Maria Szilárd is, aki néhány évvel korábban ellátogatott Erdélybe, hogy jobban megismerje a háromszéki Bereckről, valamint Aradról Brazília egyik nagyvárosába, Rio de Janeiróba kivándorló dédszülei szülőföldjét.

A portugál lány a Krónikának elmondta, nagyapja testvére, Pedro Szilárd keltette fel az érdeklődését a családfakutatás iránt, nagybátyjával együtt olvasták át a szélrózsa minden irányába szétszóródott családtagjaik levelezését, valamint a háromszéki Bereckről származó dédnagyanyja feljegyzéseit, amelyben a magyarországi életükről, a kivándorlás viszontagságairól és brazíliai mindennapjaikról mesélt.

Családfakutatásukat nehezítette, hogy az iratokban azok a települések neve, ahol őseik éltek, tanultak vagy dolgoztak, régies formában szerepeltek, így kihívást jelentett beazonosítani ezeket a helyeket. Ennek ellenére izgalmas felfedezés volt visszatérni a múlt századba, ahol egy-egy családtagjuk élettörténetén keresztül a századelő rideg valósága is megmutatkozott: sok esetben politikai és gazdasági döntések határozták meg az egyszerű emberek életét, ezek következtében ívelt felfelé vagy tört derékba karrierjük, gyakran váltak földönfutókká szülőföldjükön, és idegen országba kényszerültek kivándorolni.

Idézet
Van egy nagy családi könyvünk, amely 1515 óta a rokonság történetét meséli el,

ezeket Pedro bátyám gyűjtötte össze, és bocsátotta unokaöccsei, köztük apám rendelkezésére. Ezenkívül fotók, festmények is maradtak ránk az erdélyi dédnagyanyám hagyatékából. Ezt az örökséget megismerni nemcsak egy időutazást jelentett számomra, hanem fontos szerepe volt az identitáskeresésem időszakában is” – mondta el lapunknak a jelenleg Párizsban mesteri tanulmányait folytató Maria.

Maria nagyszülei és édesapja •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria nagyszülei és édesapja

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Hozzátette, noha apja és nagyapja, João – vagy ahogy becézték, Hanzi – ritkán meséltek neki és nővérének erdélyi gyökereikről, családja története izgalmas, filmbe illő epizódokat is tartalmaz.

Néhai dédnagyapja, Szilárd Béla a századfordulón született Újaradon zsidó családban, eredeti nevük Steiner volt, később változtatták Szilárdra. Bécsben tanult építőmérnöknek, itt ismerkedett meg feleségével, a székelyföldi Bereckről származó Gábor Karolával. Budapesten házasodtak össze, majd az 1920-as évek közepén kivándoroltak Brazíliába.

A Bereckről származó Gábor Karola dédnagyanya gyerekeivel •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A Bereckről származó Gábor Karola dédnagyanya gyerekeivel

Fotó: Maria Szilárd archívuma

„Nagyapám még Magyarországon született, tizenegy hónapos volt, amikor a szüleivel a tengerentúlra érkeztek. Dédnagyapám először Svájcban és az Egyesült Államokban is szerencsét próbált, majd ezt követően döntött úgy, hogy Brazíliában telepedik le, ahol építészként dolgozott,

Idézet
szakkönyvet is írt Rio de Janeiro városfejlesztéséről, ezenkívül a dél-amerikai nagyváros több neves épületét, köztük az art déco stílusban épült központi pályaudvart is ő tervezte.
A Rio de Janeiró-i központi pályaudvar art déco stílusú épülete, amely Adalbert Szilárd építész tervei alapján készült •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A Rio de Janeiró-i központi pályaudvar art déco stílusú épülete, amely Adalbert Szilárd építész tervei alapján készült

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Nevet változtatott, a brazilok Adalbert Szilárdként ismerték, dédnagyanyámat pedig – aki számos képet festett a családról, valamint dél-amerikai életükről – Dona Karolinaként (Karolina asszony – szerk. megj.). Dédnagyanyám a Kovászna megyei Bereckről származott, ötgyerekes családban született, testvérei is kivándoroltak Erdélyből, volt, aki Francia- és Olaszországban talált új otthonra, de olyan is, akit a orosz fogságba hurcoltak. Felmenői jelentős tisztségeket töltöttek be a környéken, rokonai közt találni Gábor Áront, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősét, aki berecki műhelyében rézágyúkat öntött, amelyeket a magyar sereg az osztrákok elleni ütközetekben használt.

Maria Szilárd •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria Szilárd

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Idézet
Dédnagyanyám rendkívül büszke volt őseire, az erdélyi és magyarországi életükről emlékiratot is kiadott, amit a későbbiekben a család digitalizált, így most a világhálón is olvasható portugál nyelven”

– mesélte a művészeti és kulturális tanulmányokat folytató lány, aki egy nem formális oktatással foglalkozó egyesületben is tevékenykedik.

Mivel ő már Lisszabonban született – édesapja még a születése előtt Rio de Janeiróból a portugál fővárosba költözött –, kevés időt töltött a Brazíliában élő nagyapjával, gyerekként élt körülbelül öt évet a dél-amerikai országban, ezért családja történetét is csak az utóbbi években ismerte meg. „Apám sem tudott sokat erdélyi gyökereinkről, mert amikor kisgyerek volt, a család szétszakadt, és nagyapám különben sem volt az az ember, aki sokat beszélt volna a múltról.

Maria édesapjával és nagyapjával •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria édesapjával és nagyapjával

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Idézet
Apám néhány éve véletlenül talált egy hűtőmágnest Drakuláról, annak kapcsán kezdtünk el beszélgetni a rémtetteiről hírhedt Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemről, Erdélyről, a felmenőinkről, és kezdtem el én is képeket keresgélni, térképeket böngészni azokról a helyekről, ahonnan a múlt században az őseim kivándoroltak”

– részletezte Maria Szilárd. Hozzátette, mivel nagyon szeret utazni, új helyeket és kultúrákat megismerni, fontosnak tartotta, hogy Erdélybe is ellátogasson, így felkereste ősei földjét, meglátogatta Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót és a Székelyföldet is.

Maria nagyapja és édesapja Brazíliában •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Maria nagyapja és édesapja Brazíliában

Fotó: Maria Szilárd archívuma

Arra a kérdésünkre, hogy milyennek tűnt Erdély egy Dél-Amerikában és Nyugat-Európában felnőtt ember szemével, Maria elmondta, lenyűgözte a természet, a hegyek meseszépek errefelé, és „a gyökereit felkutató” útja során maradandó élményeket szerzett.

Idézet
Nem tudom, hogy az erdélyi gyökereim vagy a hely szelleme miatt, de nagyon otthonosan éreztem magam Erdélyben, mintha nem először jártam volna az országban, és az emberek bizonyos szempontból hasonlítanak a portugálokhoz, tetszett a vendégszeretetük. Magyarországon is jártam már több ízben, ott is hasonlóakat tapasztaltam,

így ha a jövőben alkalmam adódik, szívesen térek még oda vissza. Érdekelnek a különböző népek táncai is, szívesen megismerném, hogyan táncolnak az emberek ezen a vidéken” – mondta Maria Szilárd, aki a latin-amerikai táncok szerelmese, több éve táncol, és a szamba-, rumba- jive- és csacsacsaelemeket ötvöző, északbrazil eredetű, forró elnevezésű táncot oktatja is.

Nagyapa az unokáival •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Nagyapa az unokáival

Fotó: Maria Szilárd archívuma

A portugál lány arról is beszélt, hogy noha a családja számára a magyarság inkább távoli emlék, mint élő örökség, ő fontosnak tartja, hogy megismerje felmenői történetét és azok Erdélyből hozott kultúráját. Elmondta, családtagjai közül senki sem beszél magyarul, és sem Brazíliában, sem Portugáliában nem látogatták a magyar közösség rendezvényeit, ennek ellenére ő ragaszkodik identitásának ehhez a szeletéhez.

A berecki Gábor család •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

A berecki Gábor család

Fotó: Maria Szilárd archívuma

„Az erdélyi magyar felmenők nagyon távolinak tűnnek már a családfán. Apai rokonaim nagy része Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban és Kanadában él,

Idézet
Erdélyben élő rokonokat egyáltalán nem ismerünk, Pedro nagybátyám információi szerint utolsóként dédnagyanyám apja, Gábor Mátyás élt Bereckben, ezt követően egy ideig még egy Nyugat-Európában élő orvos rokonunk vissza-visszatért a településre gondozni felmenőink sírjait.

A családom sosem volt aktív tagja a helyi magyar közösségnek sem Rio de Janeiróban, sem Lisszabonban, ennek ellenére én mindig is nagyon büszke voltam arra, hogy vannak magyar felmenőim, magyar a vezetéknevem, és többen rácsodálkoznak, honnan is ered, mivel nem szokványos hangzású a sok latin eredetű név között” – tette hozzá Maria Szilárd.

Kikötő Rio de Janeiróban. Karola Gábor Szilárd festménye •  Fotó: Maria Szilárd archívuma Galéria

Kikötő Rio de Janeiróban. Karola Gábor Szilárd festménye

Fotó: Maria Szilárd archívuma

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 20., szerda

A fél évszázados Rubik-kockával népszerűsítik a magyar tudományt Bukarestben

Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.

A fél évszázados Rubik-kockával népszerűsítik a magyar tudományt Bukarestben
2024. november 19., kedd

A Dal 2025: még egy hétig lehet jelentkezni

Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.

A Dal 2025: még egy hétig lehet jelentkezni
2024. november 19., kedd

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon

Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon
2024. november 18., hétfő

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében

Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében
2024. november 17., vasárnap

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka

A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka
2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé