Nyílt volt és őszinte V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja magazin főmunkatársa és legalább olyan érdeklődést mutatott a kolozsvári diákcsoport iránt, mint a csoport iránta, amikor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem másod- és harmadéves újságíró-hallgatói budapesti tanulmányi kirándulásukon a hetilap szerkesztőségét látogatták meg.
2014. március 19., 19:442014. március 19., 19:44
2014. március 20., 14:342014. március 20., 14:34
A több mint húsz éve töretlen sikerrel megjelenő Ne félj, mesélj! (korábban Mi fáj? Gyere mesélj!) című rovat elindítója és szerkesztője, V. Kulcsár Ildikó – a lapban megjelent anyagokból az évek során két könyv is napvilágot látott – a Sanoma kiadó épületének első emeletén tágas, vidám pasztellszínekre festett, világos szerkesztőségében fogadta a hallgatókat.
A több mint kétórás szerkesztőségi látogatás idején a diákok betekintést nyertek a hetilap elkészítésének munkafázisaiba: a témák kiválasztásától, az értekezletek menetén át egészen a neuralgikus pontnak számító címlaptervezésig.
A 220–250 ezres példányszámban megjelenő magazin szerkesztői nagy adatbázisba töltik fel témajavaslataikat, műfaji megjelenítéssel. Ezekből a főszerkesztő, illetve a heti szerkesztő választja ki, hogy mely témák kerülnek feldolgozásra az adott héten.
V. Kulcsár Ildikó külön kitért a címlap fontosságára – hiszen a vásárló a látvány révén szembesül először a lappal –, amelyből két típust különböztetnek meg. Az egyiken ismert embereket, míg a másikon átlagembereket mutatnak be, akikkel könnyen tudnak azonosulni az olvasók. Minden magazinnak, illetve kiadónak megvan a maga elképzelése ebben a témában, V. Kulcsár Ildikó szerint azonban Magyarország elég kicsi ahhoz, hogy sok ismert ember legyen, így ő a két típus váltakozását tartja járható útnak.
A Bálint György Újságíró Akadémián is oktató újságíró nemcsak a szigorúan vett szakmai kérdésekre adott választ, hiszen a beszélgetés során rengeteg téma került terítékre. Nyíltan és őszintén beszélt pályafutása fontos döntéseiről, illetve arról, hogyan lehet összeegyeztetni a családot és a karriert.
Az olvasói rovattal kapcsolatban elmondta, az emberek néha félelmetes titkokat árulnak el magukról a levelekben. Munkája legjobb részének tartja, hogy velük találkozhat, és hihetetlen történeteket ismerhet meg – ezekkel az emberekkel akár az anyagok megszületése után is tartja a kapcsolatot.
Egyik legkedvesebb sikertörténetét is elmesélte, amikor kilenc árván maradt gyermekről írt, akiket a jogszabályok miatt nem vehetett gyámság alá a két legidősebb testvér és állami gondozásba kerültek volna, ha nem tudják kibővíteni a házukat. Az írás megjelenése után azonban egy építkezési vállalkozó kereste meg és egyetlen kérdése az volt, hogy mennyi pénzre van szüksége a gyerekeknek.
V. Kulcsár Ildikó az újságírói pályáról végig nagyon lelkesen beszélt, mert ahogy ő mondta: „az emberi sorsokba nem lehet belefásulni.”
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Hagyományteremtő szándékkal szervezi meg idén júniusban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHH) és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület a Galambos–Józsa Hagyományőrző és Ifjúsági Folklórfesztivált.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
Ínycsiklandozó vegán finomság Egyiptom – és úgy általában a közel-keleti országok – nemzeti étele, a csicseriborsóból készült falafel.
Nyolc év után visszatér Budapestre a Metallica. A világhírű amerikai metálcsapat jövőre folytatja M72 elnevezésű világkörüli turnéját, amelynek keretében 2026. június 11-én és 13-án is fellép a Puskás Arénában, ugyanakkor Bukarestben is koncertezik.
szóljon hozzá!