A kincses városi füvészkertben a nagy testű azúrlepkék is láthatóak a rendhagyó kiállításon
Fotó: Macalik Kunigunda
Óriás méretű, az Amazonas térségéből és Ázsia trópusi erdőiből származó lepkék tekinthetők meg a kolozsvári botanikus kertben. Macalik Kunigunda biológus, a kiállítás szervezője a Krónikának elmondta, a hatodik alkalommal megszervezett, október 9-ig látogatható időszakos kiállítás az egzotikus rovarok bemutatásán túl a hazai lepkefauna szépségére és védelmére is felhívja a figyelmet.
2022. október 01., 13:052022. október 01., 13:05
2022. szeptember 29., 13:132022. szeptember 29., 13:13
Repkedő színkavalkád, óriás méretű egzotikus lepkék várják az érdeklődőket idén is a kolozsvári botanikus kertben. A hatodízben megszervezett Lepkék a levegőben elnevezésű kiállítás az Amazonas medencéjéből és Ázsia trópusi területeiről vonultat fel lepkefajokat, a múlt hétvégén nyílt „rendhagyó tárlat” október 9-ig látogatható a kincses városi füvészkert egyik üvegházában. Az oktatási-nevelési céllal létrehozott élőlepke-kiállítást évről évre nagy érdeklődés övezi, a felnőtt látogatók mellett rendszerint iskolai csoportok is felkeresik a Biológiai Intézet mögötti kaktuszházban berendezett tárlatot – mondta el a Krónikának Macalik Kunigunda biológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója, a kiállítás egyik szervezője.
Az idei kiállítás fő attrakciója a pompás királylepke, amely több száz kilométert képes vándorolni Észak-Amerika déli részéről Mexikóig
Fotó: Macalik Kunigunda
„Annak ellenére, hogy sok külföldi látogatója is van a kiállításnak, kifejezett célcsoportunk a kolozsvári diákok, illetve egyetemisták, ezért is nem időzítjük a kiállítást a nyári vakáció idejére, hanem szeptember végén, október elején tartjuk, amikor szervezett iskolai programként tanítók, tanárok kíséretében érkeznek az ismeretterjesztő, interaktív programra a diákcsoportok – fejtette ki a biológus. Hozzátette, a kiállítás struktúráján nem változtattak a korábbi kiadásokhoz képest, és a helyszín is jónak bizonyult a lepkék bemutatásához, annak ellenére, hogy a kaktuszok téliesítése miatt csak két hétig látogatható a lepkeház.
Az időszakos kiállítás azon túl, hogy bemutatja a trópusok látványos lepkefajait, interaktív formában kívánja közelebb hozni a rovarvilágot a látogatókhoz, és a nagy testű lepkéken keresztül – melyek testfelépítése szabad szemmel is jól látható – felhívja a figyelmet a nálunk őshonos lepkefauna szépségeire, azok védelmének fontosságára.
„A rovarok közül a lepkék a legszínesebbek, és mivel ezek nem szúrnak-csípnek, az emberek általában nem félnek, irtóznak tőlük, így rajtuk keresztül a rovarvilág is megismertethető. A nagy testű, egzotikus lepkék esetében mikroszkóp nélkül megfigyelhető az egyes egyedek testfelépítése, látható a pödörnyelv, a csáp, szárnyaik alsó és felső mintázata, ami különleges élményt nyújt a látogatók számára.
– részletezte az egyetemi oktató.
Megjegyezte, az ismeretterjesztő kiállításnak természetvédelmi vonzata is van, a „tárlatvezetéseken” rendszerint beszélnek arról is, hogyan őrizhetjük meg a lepkefaunánkat, miként biztosíthatjuk a lepkék számára az élőhelyet, a vegyszermentes tápnövényeket, valamint városi térben milyen virágokat, növényeket ültethetünk a kiskertbe, erkélyre, amelyek odavonzzák a különböző lepkefajokat.
Fotó: Macalik Kunigunda
Az eseményen bemutatott trópusi tarka lepkék tenyészetekből származnak, báb formájában kerülnek Kolozsvárra, a kiállítás keretében fejlődnek ki, és mivel a kifejlett egyedek élettartama viszonylag rövid a természetben is, így egy-két hétig láthatóak az üvegházakban.
Ez a lepkefaj nagyon erős, riasztó narancssárga-fekete, úgynevezett aposzematikus színkombinációval rendelkezik, ami azt jelzi az élővilágban, hogy az illető rovar vagy állat veszélyes, mérgező, ami annak köszönhető, hogy a faj lárvái toxinokat tartalmazó selyemkóróval táplálkoznak, és kifejlett rovarként, imágóként is ott vannak a méreganyagok a testükben. Ebből a fajból három is repül a lepkeházban, és nagyon látványos, ahogy nektárt szívogatnak a számukra kitett virágcsokrokról – mesélte a biológus.
A tárlaton látható „lepkekészlet” folyamatosan változik annak függvényében, hogy épp milyen egyedek kelnek ki a bábokból, a kiállítás két hete alatt szinte mindennap más a kínálat mind az egyedszámot, mind a fajokat tekintve. A hét elején például nagyon szép volt, ahogy tíz nagy testű azúrlepke (Morpho peleides) röpködött az üvegházban. A lepkék viselkedését az időjárás is befolyásolja, ha esős-borús az idő, kevesebbet röpködnek, általában délben és kora délután aktívabbak – tette hozzá.
Fotó: Macalik Kunigunda
A biológus arról is beszélt, hogy számos kihívással néznek szembe a kiállítás létrehozásakor, ugyanis nem csak az a fontos, hogy megfelelő körülményeket, magas hőmérsékletű és páratartalmú közeget biztosítsanak a bábok kikeltetéséhez, hanem figyelni kell az ezeket megtámadó penészre vagy gombákra is.
„Egyes lepkéknek viszonylag egyszerű a táplálásuk, azoknak, amelyek trópusi erdőkből származnak, erjedő gyümölcsök levét szívogatják, így a kiállítási térben narancsszeleteken, szilva- vagy körtedarabkákon táplálhatók, vannak viszont olyan fajok is, amelyek specifikusabbak, csak növényekről, virágokról hajlandók nektárt szívogatni, ilyenek például a hosszabb faroknyúlvánnyal rendelkező pillangófélék. Ezek számára gondot okoz főleg ősszel olyan virágokat biztosítani, amelyek nem voltak permetezve, illetve melyek hosszú pártacsővel, sok nektárral rendelkeznek” – részletezte Macalik Kunigunda.
Fotó: Macalik Kunigunda
Hozzátette, sok esetben a nagy tömeg is zavarja a lepkéket, ezért egy időben csak korlátozott számú látogatót engednek be az üvegházba, akik számára a kiállítás szervezői ismertetik, mi a teendő, ha például rájuk száll egy lepke. A kiállítás naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg, a látogatási díjat magába foglalja a botanikus kerti belépőjegy.
Fotó: Macalik Kunigunda
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges története van a székelykáposztának, amely nem is az erdélyi népcsoport finom fogásaként volt egykor ismert. Az étel megszületéséhez a legendák szerint Petőfi Sándornak is van köze.
A Titanic katasztrófájának 113. évfordulójára elképesztő újdonsággal készült a National Geographic: április 12-én bemutatják a Titanic: Digitális újjászületés című dokumentumfilmet.
A magyar, valamint az európai és amerikai zenei örökség eklektikus dalait adja elő amerikai turné keretében a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula-kórusa. Ördög Ödön karvezető a felkészülésről, a repertoárról beszélt.
Hidat építene a Kotori-öböl fölé Montenegró, ezzel egy öt évtizedes elképzelés valósulna meg az Adria-parti országban.
Jövő év áprilisától minden belga állampolgárnak kötelező lesz az úgynevezett kibervédelmi jogosítvány megszerzése, ha továbbra is hozzá szeretnének férni az internethez – jelentette be a belga kiberbiztonsági központ (CBB).
A világ legjobb mészárosaival mérkőzött meg Bíró László marosvásárhelyi hentes, aki tagja volt a párizsi mészáros-vb-n Romániát képviselő csapatnak. Bíró László a francia fővárosban szervezett világversenyről, a mesterség kihívásairól mesélt a Krónikának.
Egy idős Buzău megyei nő évtizedeken keresztül ajtótámaszként használta a folyómederben talált követ, amelyről utólag kiderült, hogy a világ legnagyobb egybefüggő borostyánköve, az egymillió euró értékű darab most múzeumban látható.
Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A nemzetközileg elismert szakember az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről beszélt a Krónikának.
A fejfedők, kalapok több évszázadnyi divatjainak történetéről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A lepénybe (tortillába) hajtott húsos töltelék Mexikó tradicionális étele, már az európaiak érkezése előtt is népszerű volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!