Az ornitológusok többek között két kerti rozsdafarkút gyűrűztek meg
Fotó: Chituc gyűrűzőtábor
Az énekesmadarak vonulási dinamikáját tanulmányozzák Chituc-turzáson a negyedik alkalommal, július–október között szervezett gyűrűzőtáborban.
2017. szeptember 07., 14:422017. szeptember 07., 14:42
Az év ornitológiai „csúcspontjának”, illetve az ország egyik legnagyobb gyűrűzőtáborának tekintik a tizenöthetes, Milvus Egyesület által negyedik alkalommal szervezett eseményt, amelyet Románia legkeletibb szárazföldi területei közé tartozó Chituc-turzáson tartanak.
Így jó eséllyel meg lehet fogni és jelölni a példányokat. A hálókat rendszeresen ellenőrizzük, kivesszük a madarakat, leírjuk a minimális adatokat (faj, kor, ivar, tömeg), majd meggyűrűzzük és gyorsan elengedjük őket” – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Szabó D. Zoltán, biológus ornitológus, természetfilmes, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa.
Hozzátette, a példányokra egy vékony alumíniumgyűrűt tesznek, amelyen Románia felirat és egyedi sorozatszám található. „Fajonként változik a vonulási mintázat, most éppen a tövisszúró gébics, nagy fülemüle, kis légykapó fajok vonulnak, de időnként olyan ritka érdekességekkel is találkozunk, mint a sárgarigó, amelyből két példányt fogtunk.
Nehezen tudjuk megítélni azt, hogy ezeknek az átvonulóterületeknek milyen jelentősége van a vonuló madarak szempontjából” – részletezte az ornitológus. Mint kifejtette, az énekesmadarak nemcsak „folyosóként” használhatják ezeket a területeket, hanem táplálkozás céljából is, mert időnként megállnak, felerősödnek, zsírtartalékokat halmoznak fel, és utána nagy távolságokat repülnek.
Szabó D. Zoltán lapunknak arról is beszámolt, hogy a június végén Kolozs megyében meggyűrűzött tizenegy fehérgólya-fióka útvonalát akár távcsővel is lehet követni, mert ezek más vonulási stratégiát alkalmaznak, az énekesmadarakkal összehasonlításban. Az ornitológus arra is kitért, hogy a magyarfenesi, webkamerával ellátott fészek történéseit már nem lehet élőben követni a Clujbird.ro oldalon, a közvetítést augusztus 11-én leállították, amikor a gólyapár kirepült a fészekből. Szavai szerint
A Milvus Csoport Egyesület 2014–2016 között szervezett Chituc-turzási gyűrűzőtábort az énekesmadarak vonulási dinamikájának tanulmányozása céljából. A tábor első három évében összesen 127 madárfaj 37193 egyedét gyűrűzték meg. A leggyakoribb fajok a kis légykapó (4442), vörösbegy (3729 egyed), kék cinege (3013 egyed), tövisszúró gébics (2477 egyed) és fitiszfüzike (2371 egyed) voltak.
Az elmúlt három évben két belföldi és hat külföldi visszafogása volt a csoport által gyűrűzött madaraknak, valamint három külföldön jelölt egyedet is visszafogtak.
illetve számos olyan faj gyűrűzésével, amely kevesebb mint tíz megfigyeléssel rendelkezett az országban.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!