Képünk illusztráció
Fotó: László Ildikó
A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés – közölte az UNESCO hétfőn publikált jelentésében.
2022. február 08., 16:092022. február 08., 16:09
A pandémia „példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban” – fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a jelentés előszavában.
„Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek – az alkotás és a megosztás helyszínei – zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget” – idézte a jelentést a The Guardian.
Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből – írták A kreativitás irányelveinek átalakítása című 328 oldalas jelentésben.
Bár számos kormány és helyi önkormányzat vészhelyzeti támogatást nyújtott a pandémia által sújtott kreatív ágazatoknak, ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.
Az UNESCO jelentése felszólította a kormányokat, hogy a más ágazatok munkavállalóit megillető védelemhez hasonló védelmet nyújtsanak a művészeknek és a kulturális szakembereknek.
A pandémia kezdete óta „előtérbe került a digitalizálás, ami egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és a hozzáférésben. Ennek következtében az online multinacionális vállalatok megszilárdították pozíciójukat, és az internethez való hozzáférésben jelentősebbé váltak az egyenlőtlenségek” – emelte ki a jelentés.
A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. A „streaming értékkülönbség” – a streamingplatform tartalomból származó haszna, valamint a tartalmat alkotók és az alkotásba befektetők bevétele közötti egyenlőtlenség – kezeléséhez beavatkozásra van szükség.
Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott:
„Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban” – idézte a lap Ottonét.
A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot.
– hangsúlyozta a jelentés.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!